Nem sokallnátok az együtt eltöltött időt a párotokkal, ha mindketten home officeban lennétek és gyakorlatilag állandóan igényelné a párotok az ezen felüli közös programokat?

Nekem sok lenne, igényem van énidőre és barátokkal töltött programokra is. Ilyen a személyiségem, nincs az a szerelem ami ezt felülírná. Normálisnak tartom, nem szégyellem, nem érzem magam ettől rosszul. Az is normális, ha valaki minden másodpercet szeretne a párjával tölteni és mindent együtt csinálni, de ilyen emberrel egyszerűen nem illenék össze.

Bezsélgessetek sokat az érzéseitekről és jussatok valamilyen kompromisszumra, ha nem extrém az eltérés az igényszintekben akkor ezen lehet dolgozni.

Nem.

Ha home office-ban vagyok, akkor dolgozok, és nem a barátnőmmel enyelgek. Az pedig, hogy egy helyen élek valakivel, nem jelenti azt, hogy két lépést ne tehetnénk a másik nélkül.

Én sokallottam ugyanis a párom egyszeruen nem enged home office ban lenni. Folyamatoa fóbiája hogy mit csinalhatok a gépen mig ő alszik ejszaka miert nem alszom vele stb.(megesik hogy ejszaka is dolgotnom kell es marhára nem megy neki át hogy a home office az munka es nem passziánszozom meg nem csetelgetek a céges laptopon ráadásul amin nem is lehetne meet felügyelik)

Igy inkább akkor is az irodában vagyok mikor egyáltalán nem kéne az irodában lennem.