Barátnőm anya otthonban van, csak én tudok neki segíteni? mi van ha már nem szeretem.

PPF ez nehéz.

szóval megismertem a barátnőmet aki elöször keményen fogalmazva nem foglalkozott annyira a gyermekével aki most 3 éves. össze jöttünk, aztán egyszer mondta nekem hogy az a helyzet hogy fél hogy elveszíti a gyermekét ha így folytatja, (akkor éppen csak mi ketten lógtunk együtt, és az anyukája vigyázott a gyerekre) és van egy lehetősége hogy elmegy anya otthonba ahol össze tudja magát szedni. Mivel láttam hogy mi történik nagyjából körülötte egyből mondtam hogy igen, válald el hogy felvesznek egy ilyen helyre. Szóval elválalta, Anya otthonba került. néha küzködik pánik rohamokkal, mielött oda került, pont láttam egyet, életemben nem láttam még azelött pánik rohamot. Szörnyü volt. így hát ahogy bekerült egyből próbáltam neki segíteni, szereztem neki ott munkát ahol én dolgozok hogy legalább akkor láthassam és segíthessek neki. Viszont én fiatal vagyok, 22 éves vagyok, én a szüleimmel lakok még, elképzelni nem tudom hogy nekem gyermekem legyen, össze vissza bulizok, elköltöm a pénzemet nem tudok rá vigyázni, és otthon se szoktam lenni mert én nekem a barátok nagyon sokat jelentenek. persze mindenki mondja hogy ez sokat segítene ha össze költöznék vele mert akkor felnőnék egy kicsit. DE ÉN NEM AKAROK. szóval folyamatosan azon gondolkozom, hogy tényleg csak én tudok neki segíteni? Még csak 4 hónapja vagyunk együtt, ahoz hogy én valakivel össze költözzek azért eltöltenék már legalább egy évet. Próbáltam rövidre fogni magamat miközben ezt írtam.