Mit tegyek, ha nem vagyok biztos abban, hogy a párom az "Igazi"?

"Az egyedülléttől is rettegek"

Ezt már többször is leírtam itt a gyk-n: a pszichológusok szerint aki nem tud egyedül élni, az nincs jóban önmagával, ezért nem is fog tudni normális párkapcsolatot kialakítani.

Miért kell rettegni az egyedülléttől? Ha nincs párkapcsolatod, abba belehalsz? Nincs önálló életed?

Te önmagad vagy egy egész ember. Ha jól elvagy egyedül is, rendben vagy pszichésen, akkor tudsz egészségesen kapcsolódni a másikhoz. Ne egy másik ember lététől tedd függővé az életedet (önmagadat).

26 évesen még fiatal vagy, előtted az élet, nem hinném hogy a jelenlegi pároddal éled le az életedet.

Ha bizonytalan vagy, akkor próbáld meg fejleszteni a személyiségedet, olvass önismereti könyveket vagy nézz ilyen videókat. Ha ehhez egyedül kell lenned egy ideig attól sem kell megijedni. Amikor tudod már, hogy "ki vagy te" és mit vársz el egy párkapcsolattól, tisztán látod az érzéseidet akkor akarj kapcsolódni másokhoz. A társfüggőség pedig nem egészséges.

Egyébként soha senkiről nem fogod tudni teljes bizonyossággal, hogy ő az, akivel majd leeled az életedet.

Olyan meg, hogy Igazi, nincs.

Döntsd el, hogy több e a jó a kapcsolatban, mint a rossz és ezek alapján mérlegelj.

Szakíts, mert minden egyes nappal szarabb embernek fogod magad érezni (jogosan). Addig lesz csak nehéz utána, amíg meg nem tapasztalod a szingliség előnyeit, aztán nagyon is örülni fogsz, hogy megtetted ezt a valóban nehéz lépést. 26 éves vagy, nem értem miért rágódsz ezen, hogy nem akarsz egyedül lenni. Bőven nem vagy abban a korban, hogy megalkudj (nem mintha lenne olyan kor, de legalább 50 évesen megértem, miért nyomasztó egyedül élni).

Egyébként igazad van, a klasszikus értelemben vett szerelem elmúlik, pont mint egy olyan kapcsolatban, ahol eleve nem is volt, de nagyon nem mindegy hogyan. Az igazi tüzes szerelem átalakul, nem csak simán kitörlődik, de megmarad az az erős kötelék, különben minden pár 2-3 év után felbomlana.