Nem illünk össze a párommal?

Több mint másfél éve együtt vagyunk, mindketten egyetemisták vagyunk. Érzelmi szinten minden tökéletes, szerelmesek vagyunk egymásba, a kémia isteni, bármiben számíthatunk egymásra, mindig a másik számunkra az első, szinte sosincsenek nézeteltérések, mindent megbeszélünk. Azonban én egyre inkább úgy érzem, hogy az értékrendünk különbözik. Én egy rendkívül célorientált, szorgalmas, törtető nő vagyok, az élet minden területén igyekszem fejlődni és kihasználni az éveimet arra, hogy elérjem a sikereim. Párom azonban nem különösebben motivált, nem tesz tudatosan a céljaiért, csak sodródik az árral, minden szabadidejében a haverjaival van, akik sokkal alacsonyabb színvonalat képviselnek, ezáltal nyilván ő is felvesz egy ilyen viselkedést. Néha azt is érzem, hogy teljesen másképp vélekedünk ezekről a dolgokról, egyszerűen nem érti meg, hogy miért javaslom azt, hogy ahelyett, hogy az összes szabadidejét a haverjaira fordítja, primitív stílust vesz át és nem fejlődik, érdemesebb lenne egy olyan közeget keresni, ahol előre mozdul. Mert persze gazdag szeretne lenni, vállalkozni, multinál dolgozni, de ezzel az életfilozófiával valószínűleg elég nehezen fogja ezt elérni. Emiatt sajnos nem is érzem, hogy fejlődnék mellette, néha nagyon meggondolatlan dolgai vannak, amik bennem akaratlanul is disszonanciát szülnek, sok dolgot teljesen másképp lenne érdemes felfognia és csinálnia ahhoz, hogy hosszútávon elérje a céljait és egymást kölcsönösen előrevigyük. Néha úgy érzem, mintha az anyja lennék, annyira alap dolgokban kell neki irányt mutatni, magától sajnos meggondolatlanságokba, rossz döntésekbe kényszerülne. Hangsúlyozom, hogy érzelmileg minden tökéletes, egymás mindenei vagyunk és nagyon szeretjük egymást, de néha emiatt a szakadék miatt úgy érzem, elbeszélünk egymás mellett és hosszútávon lehet, hogy a kapcsolatunk ezt nem fogja bírni. Nem mondhatom meg neki, hogy kikkel töltse a szabadidejét, hogy mit akarjon kezdeni az életével, hogy hogyan ossza be a pénzét, hogy milyen döntéseket hozzon, de ha minden így marad, nem tudom, mennyire lesz harmonikus a kapcsolatunk eltérő célokkal. Nagyon sajnálnám, ha ezen menne el, mert soha életemben nem éreztem ekkora szerelmet, kötődést, odaadást, támogatást, ez a dolog viszont hibádzik, és az utóbbi időben egyre többször éreztem ezt. Megbeszélni persze nem tudjuk, mert akárhogy próbálkozom finoman elmondani ezeket, sajnos nem érti, mit szeretnék mondani. Mit kéne tennem?