Mit tegyek, ha motiválatlannak érzem magam, ha nincs velem a párom?

2 hónapja vagyok együtt a barátommal. 2 évig voltam szingli és a legutóbbi kapcsolatom sem tartott túl sokáig, úgyhogy azért jó sok időt töltöttem egyedül. Alapvetően nincs azzal bajom, ha senki nem ér rá találkozni, olvasok, elmegyek ide-oda, én simán moziba meg fürdőbe is elmegyek egyedül. A barátommal sokat találkozunk, úgyhogy nagyrészt vele töltöm az időmet a munkán kívül, ami jó, de amikor nincs velem, egyszerűen nem vagyok motivált arra, hogy bármit is csináljak. Nem arról van szó, hogy kapcsolatfüggő vagyok és nincs életem, egyszerűen csak a szabadidőmet már nem akarom énidőnek, hanem a párommal szeretnék lenni, akkor érzem jól magam. Amikor nem találkozunk és már vége a munkának és a házimunkát is megcsináltam, jobb híján sorozatot nézek, de az elmenős programokra nem tudom rávenni magam (mondjuk azért ebben benne van a hideg és a kötelező beltéri maszkhordás is), olvasni se, mert ahhoz is nagyobb odafigyelés kell, én meg olyan rózsaszín ködben vagyok most, hogy folyton a páromra gondolok.

Ez gondolom elmúlik majd, csak addig is szeretnék valahogy visszarázódni az életbe, mert nagyon tudok unatkozni, azt meg nem várhatom el a barátomtól, hogy minden nap találkozzunk.