Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Gyerekesen viselkedik? Mit tehetnék, hogy meg tudjam vele beszélni a dolgokat?
Párommal sajnos összevesztünk két napja, az akkori szerintem csak pont volt az i-re és régebb óta halmozódnak benne a sérelmek. Már a veszekedésünk előtt is éreztem benne feszültséget, de amikor rákérdeztem nem mondott semmit. A veszekedésünk pedig szerintem egy jelentéktelen dolog miatt alakult ki: Mentünk a szüleimhez, még előtte szeretett volna elintézni valamit, de én sürgettem, hogy nem szeretnék későn odaérni, és gondolom sokadszorra mondtam ezt neki amikor kibukott, hogy én hisztizek és onnantól kb hozzám se szólt. Ez így megy 2 napja. Elment, azt se mondta hova. Tegnap este írtam neki, hogy beszéljünk, de ő nem akart mert a családja már aludt és felkölti őket. Ma meg azzal jött, hogy neki nincs is telefonja (?) Pedig amúgy állandóan a telefonján lóg. Mi ez a viselkedés? Normális, hogy egy lassan 30 éves ember így viselkedik? Mit akar ezzel elérni? Igen én is hibáztam elismerem nagy volt a feszültség mostanában, jobban figyeltem a munkára mint rá és a munkából adódó feszültséget rajta töltöttem ki, de neki is voltak olyan pillanatai amikor hozzá sem lehetett szólni. Egyébként korábban is akkor bukott ki a párom hasonló módon amikor szintén a szüleimhez szerettem volna, hogy menjünk, már a szüleim kezdik azt hinni, hogy velük van a baj.
Nem tudom, hogy tudnám a párommal megbeszélni, vagy hogy ő miért nem akarja. Hisz egyszer beszélnünk kell.
Ne találgass, hogy mi baja lehet. Vagy mi gyűlik benne. Es ne önhibáztass.
Exemmel mikor nalunk is befigyeltek az ilyen fura bajai velem, es allandoan kritizalt meg stb, kibukott a végèn az, hogy nem is szeret es ez az egész gyökere
Ha felelősnek érzed magad, akkor keressed meg és próbáld rendezni a dolgokat. Ha nem hibáztál, akkor meg várjál türelmesen bízva abban, hogy a párod jobb belátásra tér.
Mi kapcsolatunkban is volt egy ilyen eset, pont 7 évnél, 3 hétig nem találkoztunk, nem kerestem a társaságát, mert tudtam hogy ha hagyom magam akkor tuti szakítás lesz a vége. Féltékenykedés állt a háttérben, illetve kutatott a személyes dolgaim között, belenézett a telefonomba és a levelezésembe is.
Mi úgy folytattuk, hogy bocsánatot kért, szerinte jogos volt, mert nem mondtam el mindent ami szerinte rá tartozott volna, szerintem meg nem. Abban maradtunk, hogy ha még egyszer előfordul, akkor szó nélkül lelépek és nem nézek vissza, ez 3 éve történt.
Te türelmesebb vagy, sajnos az én párom ennél sokkal szigorúbb. 3 éve nálunk is volt féltékenykedésből adódó veszekedés, viszont én nem néztem bele a levelezésébe, az zavart, hogy sokat beszélt az egyik kolléganőjéről, meg mondta, hogy nem érti miért nincs senkije amikor olyan szép. Ez nekem nyilván rosszul esett, ráadásul mivel nem éltünk együtt nem tudtam miket csinál, és volt, hogy órákig nem válaszolt és sajnos el kezdtem beképzelni dolgokat, hogy biztos azzal a nővel beszélget. Sokszor rákérdeztem erre és volt, hogy meg is vádoltam, viszont soha nem néztem bele a beszélgetésébe. A páromnak viszont a "sima" féltékenykedés is elég volt, közölte, hogy ezt fejezzem be mert őt nagyon zavarja. Nálam úgy múlt el, hogy találkoztam személyesen a lánnyal. Azóta csak egyszer voltam féltékeny amikor céges útra mentek volna egy hétre két kolléganőjével, és mondtam neki, hogy nyilván zavar, hogy két nővel utazik el egy hétre. Akkor nem vesztünk össze, de nem is féltékenykedtem annyit, az út pedig végül elmaradt a vírus miatt.
Visszatérve: Mindketten hibáztunk, én is mert tényleg volt, hogy hisztiztem, de a párom is, mert mostanában sokszor van az, ha nem azt csináljuk amit ő szeretne 2 napig úgy viselkedik velem mintha lakótársak lennénk. Ráadásul sokszor kiabál velem, de ha én teszem ugyanezt már megsértődik.
5 vagyok
Ez a szép az együttélésben, amikor megy a csendes terror. Nálunk a párom simán megcsinálja, hogy elmegyek a haverokkal sörözni és ha később megyek haza akkor 1 napig nem szól hozzám és csak tőmondatokba beszél, mondván büntibe vagyok. :)
Csak megjegyzésül írom, hogy közel vagyunk a 40-hez, szóval nem tini kategória. Volt már arra is precedens, hogy a színházban balhézott amikor kiengedtem egy nőt az ajtón előttünk és ez mennyire ciki volt neki. Őt is előre engedtem, sőt fel is segítettem a kabátját ami miatt megint csak duzzogott. Nem tudjátok az Egotokat megfelelően kezelni, olyan nőkkel akartok versenyezni aki nem is potens, ez a balhézás mind arról szól hogy több figyelem kerüljön rátok.
Az egy jó ötlet volt hogy személyesen is találkoztál az adott kolléganővel, így megismerted a természetét és megbizonyosodtál arról hogy nem akarja eltekerni a párod fejét.
Azon kellene egy picit dolgoznod, hogy vajon miért pont veled van együtt a párod és azon tulajdonságaidra nagyon odafigyelni, mert ha ott nem hibázol akkor nem fog félre lépni. Persze felügyelettel, tiltással azt hiszed hogy elejét lehet venni azon helyzeteknek ami megcsaláshoz vezet, de ez nem így van. Mi férfiak elég ösztönlények vagyunk, ha valaki "pinabubus" az akkor is hajtja a nőket ha világ legcsinosabb nőjével él együtt. Aki viszont hűséges típus az a harmóniára, nyugalomra vágyik, nem akar balhét, biztos alapokra vágyik. Ha ezt biztosítod számára nem érdekelt abban, hogy máshol keresse meg. Figyelni kell egymásra és kell jó emberismeret ahhoz, hogy pontosan tudjad mire vágyik a partnered, jó kommunikáció kérdése. Ügyes Nő mindig úgy intézi a dolgokat, hogy a férfit olyan helyzetbe hozza, hogy ő döntsön de olyan lehetőségeket vázol fel ami neki is megfelel, mondhatni irányítja de nem utasítja.
Ha amiatt balhézol vele amit önszántából elmond neked akkor azt éred el hogy semmit nem fog veled megosztani, bezárkózik, nem jó taktika. Ha azt érzi, hogy segíteni próbálsz neki, akkor megnyílik és te is jobban informált leszel. :)
Ez a később ér haza, meg elmegy a haverokkal dolog nálunk megy hiszti nélkül is. Ismerem már annyira, ha azt mondja 8-ra jön, úgysem akkor fog, haverokkal meg menjen, nekem is kell sokszor, hogy egyedül legyek. Persze régen ezeket én is máshogy kezeltem. Körülbelül azután változott, hogy összeköltöztünk és elkezdtem igényelni a saját énidőmet a párom nélkül. Sokszor még ő sértődött meg, hogy nem vele foglalkozom.
Én nem gondolok arra, hogy megcsalna, valahogy már túllendültem ezen. Tudom, hogy hűséges típus, pont nemrég bizonyította amikor egy nő kb megkörnyékezte a szemem előtt, de a párom szépen lepattintotta. Szóval én nem is attól tartok, hogy megcsal. Tudom, hogy szeret, csak nem tudom ez elég-e, hogy később is együtt maradjunk. Viszont a balhé részben igazad van, és abban is, hogy egy férfi szeret irányítani. Nála ezt nagyon érzem, valahogy mindig próbál dominálni, persze nem néz le, de van benne egy férfias parancsoló hajlam. Ki szokta kérni a véleményem de valahogy végső soron mindig olyan érzete van mindennek mintha ő döntene végül. Lehet innen ered az egész baj ami benne van, mostanában sokszor zokon vettem ha helyettem döntött, mert sajnos valamennyi büszkeség bennem is van. De amíg normálisan nem tudom vele megbeszélni addig nem tudom mit tehetek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!