Mit tennétek a helyemben?

7 éves kapcsolat. A párom a harmincas évek közepén jár (mégis ez az első kapcsolata). Mai napig figyel rám és gondoskodik rólam, mindenben segít sőt sokszor mikor sokat dolgozom sokkal több mindent csinál mint én és szeret . Érzem ,látom ahogy néha rám néz ..De van pár negatív tulajdonsága ami miatt egyre többet kételkedek (ezek az első pár évben nem voltak jelen)a legrosszabb ,hogy ha picit is sértve érzi magát támad. Szavakkal, bántó és nem igaz dolgokkal. Ha valami nem úgy történik ahogy ő szeretné szintén, nem igazán létezik olyan opció, hogy végül nekem legyen igazam valamiben, csak megnyugszik vagy mikor már lehet nagyjából vele beszélni bocsánatot kérek néha akkor is amikor nem is gondolom úgy (néha pár perc, de volt már 3 nap is) és annyi a válasz sokszor, hogy hagyjuk vagy sajnálja ahogy beszélt. Többször megkértem már próbáljuk ezeket a veszekedéseket megbeszélni máshogy alakítani, de nem megy neki sokáig. Ha veszekszünk vagy csak sértve érzi magát szándékosan bánt (szavakkal). Ha valamit ő másképp lát legyen az bárki kimondja amit gondol csak sajnos úgy, hogy azzal nagyon megbántja az embereket ,aztán néha bűntudata van rájön ,hogy másképp kellett volna közölni ..A másik dolog, hogy borzasztóan negatív személy mindenben a rosszat látja. Én ennek az ellentéte vagyok , de erre csak az a válasz, hogy én naiv vagyok és az emberek rosszak és valami rossz történik akkor az azért van , mert az élet szart ad vagy pedig az én hibám… mindig minden rossz dologért más a felelős . Semmi sem elég jó neki sokszor ezt érzem…

Féltékeny nagyon, ha nekem nincs kedvem hozzá megharagszik.

Megvaltoztatni nem tudom már próbálkoztam eleget.

Ma az történt ,hogy picit összeszólalkoztunk aztán azzal zárta le nem agresszívan egyszerűen kijelentette( már nem először), hogy ha megcsalsz valakivel megöllek téged is meg őt is

Teszem hozzá semmi köze nincs ahhoz amin összevesztünk és soha nem adtam arra okot amiért ez kellene gondolnia.

Őszintén nem tudom ,hogy mi is lenne nekünk vagy nekem a legjobb.

Szeretem őt és ő is engem tudom érzem ,de ez elég?!