Hogy lehet elfogadni hogy a párotoknak van gyereke?

Nem értelek, kérdező!

Amikor összejöttél a pároddal, tudtad, hogy van gyereke, vagy nem? Felnőtt vagy, nem, tudtad, hogy ez mivel jár, nem? Ha tudtad, akkor egy reklamálj, ha eltitklolta, akkor háboroghatsz, hogy eddig miért titkolta, miért hazudott neked, és szakíthatsz.

Ha valami nem tetszik, akkor megbeszélheted a pároddal most is négyszemközt, azért van szád.

" A gyerek mindig fontosabb lesz mint bármelyik partner. Nem babusgatásról van szó de a gyerekkel szemben szava nem lehet az embernek."

Ez azert korantsem ennyire sarkos. De a gyerek kicsi vedendo. Nem fontosabb de amig te az igenyeidet ki tudod elegiteni onmagad addig a gyerek nem. (Legalabis egy bizonyos kor alatt) ra van utalva a felnotre.

Nem fontosabb a gyerek hanem mashogy fontos a ketto a no eleteben . A gyerek ra van utalva es felelosseggel jar. A tars meg az akit felnot nokent szerethet a parja a kozos jovojuk tarsa. Csak a minosegben mas a ketto de egyis sem fontosabb!

Én értem, mire gondol. Akinek gyereke van, annak a gyereke az első. Akinek gyerekes a párja, annak a párja az első. Tehát aki neked a legfontosabb, annak nem vagy a legfontosabb.

(Nyilván ez a normális, hogy a gyerek az első, de ezért nem szabad gyerekessel kezdeni.)

Van egy mondás; kell a tehén, kelljen a borja is!

A nőt szereted akkor a vele járó dolgokat is szeresd. Máskülönben ha nincsen gyerek, viszont tele van tartozással akkor azt sem kell? Inkább gyerekkel mint tartozással!

Először volt gyereke, azután jöttetek össze, ugyebár?

(Fordítva elég hülye helyzet volna)

Aki a párkapcsolatban is a versenyt keresi, az még ne kapkodja el a dolgot: ez más pálya.

A leghosszabb párkapcsolatom 24 évig tartott, a legnagyobb gyerekem meg már 36 éves.

És még mindig a gyerekem.

Van két saját felnőtt, meg egy nevelt gyerekem.

Nem vagyok másodlagos.

Nem éreztem sohasem ezt.A párom kiáll mellettem bármikor a gyerekkel szemben.Ugyanis nem lehet ellentét köztünk apa,anya és fia viszonylatban.Az hogy neki mi tetszik,vagy kell, gyerek fejjel,az lehet estleg választás kérdése.pld megvegyük e azt a játékot vagy ne.De ezekben a helyzetekben is mellém áll vagy én állok a párom mellé.Következetesnek kell lenni a nevelésben.Mi vagyunk a felnőttek ő meg a gyerek.Semmiféle rivalizáció nincsen,ha erre gondoltál.

Raadasul a gyerek nem lesz velünk mindig.Csak mi maradunk egymásnak,mikor felnő,és elhagyja a szülői házat.Mi egymást kell hogy támogassuk életünk végéig,egymásnak vagyunk.Míg a gyerek vagy segít,vagy lexarja a fejetket és rendezi a saját életét a saját leendő gyerekeivel és párjával.

Tehát ebben az értelemben a helyzet az,hogy közelebb állunk egymáshoz,mint a gyerek hozzánk.