Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Ha egy srác nekem kevés,...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Ha egy srác nekem kevés, akkor megcsalás kettőt tartani?

Figyelt kérdés

Nem adnak bele "apait anyait , olyan érzést keltenek, mintha félvallról vennének, nem vagyok nekik vmi "élethalál" fontosságu.


Állandoan ilyen "nyugodtabb" típusu srácokat fogok ki, akik pl évekig elvannak velem összeköltözés nélkül, vagy nem lógnak a nyakamon, vagy alig írogatnak, meg se kérnek, hanem elvannak a kapcsolatban úgy, hogy nekik ez így teljes(heti párszor találkozunk), mert vagy kell neki a saját önállo élete, vagy sokat dolgozik stb.


Lehet ők a normálisak, nekem is lehet le kellene hűlnöm. Es nem gyereket, meg holtomiglant tervezni, meg hasonló badarságokat. Aminek alapja sincs, mert ugye mégcsak együtt sem élünk.



Így folyamat azt veszem magamon észre, hogy hol egyik srác mellett kínlódom, hogy érzelmileg hiányzik, nem elégít ki, ha lecserélem, akkor meg másik srác mellett.


Nem tudnak kielégíteni érzelmileg. De magyon valószínű, hogy úgy sem tudnának, ha együtt élünk.(éltem már együtt egy sráccal)


Mintha mindig csak nekem lenne fontos a másik, teljesen ezt érzem. Ők meg elvannak velem, de nélkülem is, ha kell.


Arra gondoltam, hogy akkor lenne 2 barátom es amikor az egyik kvázi lesz.r éppen, addig ott a másik, aztán fordítva. Es akkor nincs az, hogy az egyikre várok mikor ír már vmit, meg állandóan en kaparok utána, meg én adok bele apait anyait, és en "kaparom már a falat is".


De nem értem azt, miért várnak el, és köteleznek hűségre.

Mindkettő elvárja ezt a kapcsolathoz. Olyan kapcsolathoz, amiben én állando hiányt érzek mellettük, es nekem nem jó, mert ők "kevesek" benne.


Hiába mondom, hogy nekem több kell. Mindkettő neki áll győzködni, hogy dehát mennyi mindent tett már értem, vagy állandoan muszáj dolgoznia, mindig az a beszélgetések vége, hogy nem ők tennének bele többet, hanem én várok túl sokat. Es ha nem bírom, nekem ez kevés, el is engednek akkor ha kell.(amibol persze megint az jön le nekem, hogy nem vagyok fontos, menjek ha nem tetszik, ő többet nem tud nyújtani, ő úgy érzi ennyi benne a maximum)


Leszögeznèm van életem és alig érek rá. Tehát nem arrol van szó, hogy más dolgom se lenne. Hanem arrol van szó, hogy azért ha nem is vagyunk együtt, de legalább vmi kapcsolattartást igényelnék addig, legalább írna hívna beszélnènk, vagy ha épp van időm és ráérek, akkor minőségi időt legyen velem.


A férfiak valahogy a köd után úgy elvannak a poshadt vízben, hogy iszonyat. Évekig képesek azt csinálni, hogy találkozunk heti párszor, elmegyunk ide oda, aztán x napig semmi. És így stagnálva élni. Azaz semmi összeköltözés vagy gyerek, tervek célok haladás fejlődés. Azaz annak még az alapjaira sem. Mivel összeköltözés nelkul ilyenekre mégcsak gondolni sem lehet.


De ha összeköltöznénk is ugyanez lenne. Keveset van otthon, vagy épp egymás mellett élünk csak, azaz elvan ugy otthon, mintha ott se lennék.


Szerintem teljesen jogos kettőt tartanom, ha eleve mindkettő ilyen hogy mindkettő "hanyagol" vagy kevés nekem.


Csak most az nekem nagyon betesz, hogy miért birtoklók? Én nem lehetek senki mással, ha megcsalom, akkor az nekik nem normális kapcsolat, illetve nem vesznek komolyra, akkor nem is terveznek velem, meg a stb.

Miért zsarolnak ilyenekkel ha eleve amugy sem (ha hű vagyok sem),vesznek komolyra?

Azaz lebukás esetén kiesne az egyik.


És zavar mondjuk a lelkiismeretem is. De meddig tagadjam meg önmagam, es vergődjek hiányérzések közt?


De olyan is van pl hogy az egyik nem bújva alszik. Nem szereti ezeket. A másik legalább ezt pótolná, mert ő bújva alszik el velem, simogat puszilgat stb.

Vagy a másikkal nemigen jó a szex. De csinálom. Ezt meg az első pótolná. Hogy élvezzem is.

Rengeteg ilyet tudnék sorolni hogyan egészítik ki egymást.


Most ilyenekre nem vagyok kíváncsi, hogy hagyjam őket, keressek olyat, aki majd mindenben jó, meg koltozés meg házasság lesz, mert azt meg lehet pont nem tudom majd szeretni. Es nem is a nem látható jövőben szeretnék élni, hanem a mában.


Ma ez a helyzet van es nem más helyzet van. Ha más mesz majd a jövő majd akkor foglalkozom a jövővel. Azaz én nyitott vagyok arra, mit hoz az élet, nem zárkózom el attol, de a mát akarom most megoldani. Nem mást.



#jól megélni a mát
2021. nov. 16. 07:11
1 2 3
 21/21 anonim ***** válasza:
Azt nem tudom én mennyire vagyok normális, viszont fél óra beszélgetés után menekülnék előled, az tuti. Volt már ilyen csajom, mint ahogy te gondolkodsz. Birtoklási vágy, mindenféle megfelelési kényszer, elkényeztetett csitri, akit ki kell szolgálni. Zéró önálló élet, olyat akar magának amit a reklámokban lát.
2021. dec. 7. 06:47
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!