Volt e már valaki hasonló helyzetben hogy a munka miatt tanacstalanná vált? És mit tudnék tenni hogy lehetne ezt megoldani?

Párom mezőgazdaságban dolgozik, masfel éve vagyunk együtt eddig nem volt semmi konfliktusunk mindent megtudtunk beszélni normálisan és tényleg látszott mimdkettonkon hogy boldogok vagyunk és hogy egyikunk se akart már mást, sőt már a lakást osszekoltozést terveztük. Nyáron 2honapot melozott 12be folyamatosan pihenonap nélkül. Ebben az időben heti 1x talalkoztunk éppen annyira hogy együtt tudtunk aludni. Véget akart venni a kapcsolatnak mert hogy en jobbat erdemlek aki tud torodni velem stb. Mert zavarta hogy most ilyen sok ideig nem tudott velem foglalkozni. Ezután megbeszeltuk hogy nincs gond kibirtuk de bevallotta hogy ugy erzi lehet már nem is szeret. Mikor velem van akkor boldog es jól erzi magát es mintha minden ugyanolyan lenne de mikor külön vagyunk akkor meg azon kattog h egyedül is elvan es neki perpil ez is jó es lehet hogy nem szeret. Tudni kell róla hogy állandóan gondolkozik túl gondol dolgokat. Ahogy én érzem most perpillanat szeret szerintem mert akkor nem probalkozna azota is csak epp a 2 hónap alatt magaval se tudott foglalkozni kiulni kicsit nyugisba horgaszni és ez is zavarja hogy nem volt maganszferaja sem. Állandóan azt mondja ez nem az en hibám ezt valahogy ő rontotta el a munkaval es fejben. De ilyen nincs nem akarom ennyivel feladni.