Mit gondoltok erről az egészről?

Van egy fiú, akivel még május elején ismerkedtem meg a neten, taliztunk is szinte egyből, jól elvoltunk, beszélgettünk, aztán június elején is taliztunk egyszer, majd utána még pár napig irogatott, aztán eltűnt, majdnem 1 hónapra.

Ezután megint rámírt július közepén a semmiből, elkezdtünk megint beszélgetni. Bár igazából nem is nagyon nevezném én azt beszélgetésnek, mert megálltunk a "Mizu? Semmi, veled? Semmi. Oké"-nál.

Ez ment augusztusig, aztán taliztunk 2x, és mindkétszer úgy alakult, hogy lefeküdtünk egymással.

Ezek után még vagy 2 hétig beszélgettünk, aztán megint eltűnt, majd október közepén ismét felbukkant, de akkor megmondtam neki, hogy hagyjuk ezt az egészet, mert ennek semmi értelme nincsen, ne szórakozzunk egymással, látom, hogy nem akar tőlem semmi komolyat (pedig én már a legelején, a legelső találkozásnál letisztáztam vele, hogy én komolyat keresek, nem szexkapcsolatot, és nem is egy vagy pár éjszakás kalandot), innentől kezdve nem érdekel tovább.

Ezek után elkezdett folyamatosan keresni engem, írt, hívott, naponta többször is, órákat telefonáltunk. ​Mondta, hogy töltsünk együtt egy napot, eljön értem, és elmegyünk valamerre csavarogni ketten.

Belementem, mert úgy voltam vele, hogyha már ennyire próbálkozik, akkor adok neki még egy esélyt.

Reggel eljött értem, mentünk össze-vissza, kajáltunk, beszélgettünk, kimondta, hogy szeret, jól elvoltunk, majd aztán a nap végén hirtelen rám mászott. Én mondtam neki, hogy most én nem akarom, mert eddig majdnem minden találkozásunknál volt valami, és nem akarom, hogy mindig csak azért találkozzunk. Ezután megsértődött, és nem szólt hozzám, konkrétan rám sem nézett. Én próbáltam vele megbeszélni, de 1 szavas válaszokat adott, bármit is kérdeztem tőle vagy mondtam neki.

Annyit mondott, hogy ő nem érti miért vagyok ilyen, meg neki szüksége van a szexre és ő ezt így nem fogja csinálni stb...

Ezután elment, majd később visszajött, hogy megbeszéljük ezt az egészet, és végül ismét lefeküdtünk egymással...

Mondta, hogy én ne pasizzak, mert én csak az övé vagyok, és ő meg csak az enyém, hogy mi egy pár vagyunk, meg, hogy meg szeretné ismerni anyámat. Én meg csak pislogtam, mert eddig akárhányszor felhoztam ezt a témát, hogy akkor most mi mik is vagyunk egymásnak, meg, hogy ő hogy tekint erre az egészre, ami köztünk van, mindig csak hárított, terelt.

Nem igazán tudom már most, hogy mire gondoljak, fogalmam sincs mit csináljak, mert most úgy tűnik, hogy tényleg akar valami komolyat, de azért ott van bennem az érzés, hogy azért csinálja ezt az egészet, hogy ott legyek neki, amikor szüksége van rám, de én meg nem akarok senkinek sem a tartalék nője lenni, aki csak akkor jó, ha kell valaki, de éppen nincs más..

Nektek erről mi a véleményetek? Ti mit tennétek a helyemben?

19L, 25F