Ha ilyen "mindennel bajom van" típusú nő vagyok, hogy tudok változni?

#3 és #7es

Bocsi, este már nem tudtam kifejtősen válaszolni, ezért sem írtam példákat.

Mondok még akkor pár esetet.

Volt olyan, hogy párom egy régi kolléganőjével beszélgetett általános dolgokról (ki hogy van stb) és ez is zavart, mert én nem ismerem őt. Tudott rólam, érdeklődőtt is hogy pl. milyen volt a nyaralásunk meg ilyesmi, és a lány is kapcsolatban van évek óta. Mégis piszkált a gondolat.

Ellenben mikor páromnak olyan időszaka volt, hogy senkivel nem akart beszélgetni mert kicsit maga alatt volt más dolgok miatt, akkor meg ez zavart, hogy miért nem lelkizik valakivel, miért nem próbál meg beszélni a problémáiról rajtam kívül mással is.

Mikor megtudtam, hogy pornót néz (nem magától mondta el amúgy, hogy ázsiaiakra izgul, én láttam az előzményekbe) akkor teljesen kibuktam, undorodtam magamtól, kvázi féltékenységet éreztem. Viszont mikor láttam h a kolléganőjével beszélget akkor meg reménykedtem, hogy inkább nézne pornót, az valamilyen szinten "távolibb" dolog, nem félek annyira attól, mint attól hogy valakivel a munkahelyéről beszélget és ellenkező nemű.

Vagy pl. szokott nekem virágot hozni, általában 1-2 havonta kapok. Mikor már sok ideje nem hozott akkor szoktam nyavajogni, hogy miért nem kapok, aztán mikor pár hét múlva megkapom, akkor az a bajom, hogy most biztos csak azért mert nyavajogtam. Ez ugyanígy igaz kb mindenre.

Ezért mondom, szerintem ez nem normális, itt nem ő a hibás.

Én elvárom, hogy mindig kitalálja minden gondolatom, elvárom, hogy körülöttem forogjon minden, csak velem foglalkozzon, más nőre még csak rá se nézzen. De emellett elvárom, hogy legyen férfias, legyen élete, hobbija, barátai, legyen izgi...

nehéz ezt kifejteni, de hidd el eleget gondolkoztam az elmúlt hónapokban, eleget meséltem külső szemlélőknek, itt a probléma nálam van fejben.