Mit tegyek, ha éretlen vagyok érzelmileg egy kapcsolathoz?

irány egy pszichológus

Dettó ez vagyok. Milyen családban nőttél fel? Nálunk apámnak nem lehetett ellent mondani, mert ha igen, akkor megalázott, ordibált. Illetve mindig azt éreztette, hogy nem vagyok jó semmire. Emiatt kialakult bennem egy rettegés és lefagyás, ha vitáról van szó. És az önbecsülésem sincs a topon.

#5 huh ez nagyon ismerős nekem is :(

Segítek: személyiségzavaros szülő mellett nőttetek föl.

Bár sajnos segíteni nem tudok, de én is hasonló vagyok, picit fiatalabb csupán, de a párkapcsolatunk is hasonló. Valószínűleg azért választottunk ilyen nyugodt embert is, hogy ne kelljen ugyanazt átélni, amit gyerekként. Nálam egyetlen idegbeteg húzás is a kapcsolat elején kizáró ok lett volna. De az én apám is olyan volt, hogy amikor nyugodt pillanata volt, akkor folyamat' prédikált arról, hogy mindent meg lehet beszélni egy családban, mondjam el nyugodtan a véleményem, aztán amikor megtörtént, és nem egyezett az övével, akkor kitört a háború. Anyám sose védett meg kb., mindig csak azt hajtotta, hogy sok mindent le kell nyelni, el kell tűrni (kész csoda, hogy ennek a 110%-os ellentettje lettem). De el voltam én hordva mindenféle k*rva kölyöknek, önzőnek, volt hogy hetekig hozzám se szólt, és mindig nekem kellett körbenyalnom a seggét, teljesen igazságtalannak éreztem, sose kért semmiért elnézést, még 20 évesen is belep*ofázott a kapcsolatomba, nem volt neki szimpatikus, ezért mindent bevetett annak érdekében, hogy szakítsunk (sajnos sikerült, mert érzelmileg nem bírtam kezelni a nyomást). Sajnos én bár az idegbetegségemet kontrollálni már kb. megtanultam, de még így is hirtelen haragú vagyok, káromkodom, passzív-agresszív játszmákba megyek bele, és a legidegesítőbb, hogy egyszerűen lefagyok, ha az igényeimről, problémáimról kell beszélnem. De szó szerint. Egy hang sem jön ki a torkomon. Régen ezt napokig képes voltam húzni, szenvedtünk párommal mindketten. Most már jobb esetben néhány óra alatt kiszenvedem. Nem vagy egyedül, kitartást, lehet fejlődni nagy akaraterővel, kitartással és egy olyan partnerrel, aki támogat, de én is pszichológust javaslok, és nekem is érdemes lenne megfogadni a tanácsomat.