Beleszerettem egy holland fiúba. Mit csináljak?

Egy nyaraláson ismertem meg. (Haverjával jöttek Balatonra.) Kb 2 napot töltöttünk együtt. Először egy buliban szólított le, és ott kb végig együtt voltunk (csókolóztunk meg beszéltünk, ettünk, ittunk, sétáltunk (nem csak kettesben) meg minden ilyesmi). Aztán megbeszéltük, hogy következő nap meg együtt strandolhatnánk meg ilyesmi. Én már ezen csodálkoztam, mert az hittem ez csak egy éjszakáig tartó kaland féle volt, semmi több. Strandolás közben alig beszéltünk, nem volt semmi, mert tök össze voltam zavarodva, egyikünk sem nagyon tudta, hogy most mivan. De nagyon sokszor nézett engem meg mosolygott rám meg ilyenek (szóval érezhető volt, hogy akar még). Utána este az ő apartmanjukban alapoztunk. Akkor még nem volt semmi, mert valószínűleg megint egyikünk sem tudta, hogy most mivan velünk. (De végig nagyon kedves volt, semmi tolakodás vagy ilyenek, teljesen diszkrét volt, de látszott rajta, hogy akar.) Utána meg mentünk bulizni, ott már szóba jött ez is, meg beszéltünk róla, és újra csókolóztunk. És utána egy kicsit berágtam rá, mert beszéltünk és odajött hozzánk vagy 5 lány akikkel még tegnap beszélt, na és akkor picit leszart engem, és ezért inkább odébb álltam. De utána olyan aranyos volt, tökre nem értette mi bajom, ott kérdezgette a legjobb barátnőmet erről, meg a legjobb barátjának is kellett vele beszélnie meg minden. Azért beszéltünk mi is, de érezhető volt a feszültség egy jó ideig. Utána igazából elmúlt ez, tudtunk kettesben lenni a parton, és csókolóztunk megint meg minden, kibékültünk úgymond. Utána később meg elbúcsúztunk. (De végig olyan szinten diszkrét volt, pedig akart, de alig nyulkált, csak simogatott meg ilyenek.)

Chattelünk csak azóta, és írta, hogy utálja, hogy haza kellett menniük, és hogy nem is láthatott még utoljára (mert majdnem összejött), meg mondta, hogy ezt ő nem csak egy "játékként" fogja fel, meg hogy tényleg nagyon akart (nem csak megdugni), csak sokszor nem értette, hogy én mit akarok, (de ezt bírta bennem) és ezért volt egy kicsit shy.

Egyébként én 19 vagyok, ő meg 28, de abszolút nem észrevehető a korkülönbség. (Én kinézek 20nak, ő meg maximum 25nek.) És a fiú tökéletesen az esetem minden szempontból (külső, belső).

És én most jelen helyzetben teljesen azt érzem, hogy a tökéletes párkapcsolat lehetősége most ment el a világ végére. És hogy akármennyire is keresnék sose találnék még egy ilyen pasit, és mindenkit csak hozzá viszonyítanék, lejjebb meg nem adnék. (Ez mondjuk azért is lehet, hogy ezt érzem mert nem volt még tartós kapcsolatom, és sosem éreztem még ilyet, hogy valakinek ennyire kellenék.)

Nem tudom mit kezdhetnék ezzel. Szerintetek egyáltalán lehetne ennek jővője? (Valszeg nem.)

Bocsi hogy ilyen hosszú / részletes lett, de legalább értitek..