Most mit csináljunk hogyan tovább?

Szerintem ne bántsd meg, de legyél határozott!

Mondd meg neki, hogy minden tiszteleted és szereteted mellett el kell fogadja, hogy felőtt ember van, akinek vannak természetes igényei, pl hogy lefeküdjön azzal, akit szeret.

Én 30 éves vagyok, házas, van egy kislányom is, de még ma is sokat küldök anyámmal, hogy ne kezeljen óvodásként.

Nálam az vált be, hogy ha tiltakozott is valami ellen, én meghallgattam, de utána úgy csináltam, ahogy én jónak láttam. Ilyenkor aztán hiszti, besértődés, de a 2., 3. eset után elfogadta.

szerintem türelmesen beszélj vele. nem vagyok híve annak, hogy túl határozottan mondd el neki, ő az édesanyád, meg ha látja, hogy TE nem voltál vele hangos vagy dühös, akkor neki utána nagyobb lelkifurdalása lesz. tehát szerintem ülj le vele, kérdezd meg, eddig kedvelte-e a barátod. de legyen őszinte mindenképp... mondd el neki, hogy szerettél volna szólni, de tudtad, hogybotrány lesz belőle, bár nem érted, mert már nagykorú vagy, miért csap ebből ekkora gondod? kérdezd meg, hogy ő mit szólt volna, ha az édesanyja annak idején megtiltotta volna neki... főleg hogy a szex emberi igény, már 15-16 éves korban is igencsak megkívánja az ember, te megmár 20 éves vagy, ne várja el tőled, hogy 1 év (!!!!:S) együttjárás után egymsához se nyúljatok...

meg mire várt, hogy majd az esküvőtök után? vagy sosem? neked kell döntened ebben, nem másnak... éreztesdvele is.