Újra és újra megharagszom. Mi a helyes döntés?

Halihó!

23 éves fiú vagyok, barátnőm 19 éves lány. Nekem ő az első barátnőm így nem is igazán van viszonyítási alapom, neki már a 3. vagyok.

Majdnem 1 éve vagyunk együtt és vázolnám is lehetőleg gyorsan mi a baj:

Az elején minden jól indult, egy boltban dolgoztam es ott találkoztunk, egy idő kúlva pedig elkezdtünk írkálni ami jó volt. Ahogy írkáltunk közelebb és közelebb kerültünk egymáshoz, itt nem 1 hetes irkálásra kell gondolni hanem kb 4 hónap. Eleinte csak témázgatások mentek majd kezdet személyesebb lenni.

Majd nyáron találkoztunk tervezetten és volt is fojtatás.

A probléma első állomása az volt amikor is megtudtam hogy a barátnőjével ő csúnyán kibeszélt engem. Ezalatt olyanok kb hogy fogykos, nyomorék stb, de ami jobban zavar az az hogy ezek folytonosak voltak plusz ami szerintem zavarobb hogy sok még akkori téma mikor irkáltunk konkrétan hülyének vagyok kivetítve meg lényegében röhögtek rajtam, akkor amikor meg beszéltünk én teljesen komolyan vettem mindent. Mondanom sem kell hogy ez letörte a nagy kedvemet hogy bizalmasan mondjak neki valamit mert úgyis landol a barinőjénél, mint a fél beszélgetés.

Ezek után sűrűk lettek a konfliktusok plusz ami még nagyon mély nyomot hagyott bennem az az, amikor elkezdtem dolgozni egy 4 műszakos cégnél és az első 3 nap éjszaka után nekem állt hogy én le se szarom őt. Mert ugye nappal aludtam, éjszaka dolgoztam, de írtam neki, nem az van hogy nem írtam. Ez volt októberben.

Barátnőm ha meg is haragszik könnyen békül én viszont hisztis vagyok és ha megharagszok nekem ahhoz napok kellenek. És ilyenkor elég frusztráló ha még nem dolgoztál fel egyet de már van másik konfliktus.

Én elzárkóztam tőle mert folyton az járt a fejemben ha mondok valamit kiröhögnek, kibeszélbek, lényegében megaláznak maguk között. Vagy ha olyan bajom volt ami rá vezethető nem mondtam mert nem akartam megbántani. És nagyon szarul esett ez nekem hogy egy teljes minden jóból ilyen helyzet lett mint ez.

Májusban szakított velem mert hogy belefáradt ebbe, én viszont próbáltam menteni és sikerült, ugyanis megmaradtunk. Egy fokkal most jobb a kapcsolat de... nem érzem tökéletesnek.

Most jelenleg az van hogy talán félek kötődni hozzá feltétlenül mert mi lesz ha megint szakítani akar?

Nagyon sok bántó dolgot mondott amivel nem tudok egyet érteni, például mondok egyet hogy ő sérelmezte azt, hogy ha hozzám bújik nem történik semmi de ő engem soha nem simogatott. Na hát persze hogy zavar hogy felró nekem olyat amit ő sem csinál, míg én csináltam. A masik a csók, nekem ebben az időszakban nem volt túl sok kedvem a csókhoz és elhúztam a fejem de ő meg nem erti meg hogy nekem rossz úgy ha haragszom mert üres.

Mostanában visszatérnek nálam ezek a dolgok meg másik. Megharagszom akkor is ha jelen pillanatban nem csinált semmit, csak elkezdek ezeken rágódni. Eszembe jut valamiről egy ilyen dolog és villog befele a többi és megharagszom. Nem akarok haragudni de nem tudok nem haragudni. És ez borzasztóan változó mert ez sokszor naponta változik többször. Nem vezekszünk de azt érzem hogy haragszok.

Bizonyos dolgokat ha el is mondok úgy erzem hogy nem kellett volna mert beugrik hogy kibeszél és megintcsak megharagszok.

Azthiszem hogy szeretem, viszont kivan a tököm ezzel a saját állapotommal hogy egy érzelmi hullámvasút lettem. Egy pszichológus szerintetek tudna rajtam segíteni?

Vagy az, ha például lecseszném normális kereten belül barátnőmet ezekről és más dolgokról adna nekem lelki megnyugvást? Mert kikívánkozik belőlem de nem nagyon tudok lecseszni senkit se.

Most ugy állunk hogy ha együtt vagyunk jól elvagyunk de ha én magam maradok bármikor megharagudhatok (nem együtt élünk). Jövőre való gondolataimban pl hogy egy saját ház el tudom képzelni, de ezzel az állapottal kevésbé.

Továbbá eléggé talán aggasztó az hogy előző párját úgy 'rakta ki' hogy 2 héttel előtte írta neki hogy nem kell attól tartania meg ilyenek, utána mégis kirakta. Enni erővel engem is hiába nyugtat vagy biztat, én féljek attól hofy mikor mi fog majd nála beütni.

Kimondottan se veled, se nélküled kapcsolat.

Tudom hogy ez egy nagyon felületes leírás az egészről mert nem láttok bele telhesen de mégis mit gondoltok? El tud múlni a visszatérő haragom vagy ez a bizalom soga nem tér vissza?

Köszi mindenkinek