Jogosan èrzem rosszul/csalódottan magam emiatt?

Párommal 6 ève vagyunk együtt, és nyilván én is mint a legtöbb nő vártam a 'meglepetèst' amikor elhatározza magát és megkèri a kezem.

Nemrèg iratkoztam be egy autósiskolába, és amikor a párommal mèg csak terveztük,hogy akkor nekikezdek,volt egy olyan viccnek tűnő mondata, hogy mire megszerzem a jogsit lekellene cserélnem a vezetèknevem. Akkor nem vettem komolyan, majd amikor a beiratkozásnál kérdezte az oktató, hogy tervezek-e nevet cserélni az iskola alatt, a párom rávágta,hogy igen.

Ennek nagyon örültem, ezután minden nap izgatott voltam hogy huu nemsokára megfogja kérni a kezem.

Aztán eltelt kb két hónap, behívtak, hogy töltsem ki a papírokat mert nemsokára vizsgázni megyek. Kérdezi az oktató, hogy szóval kicseréltem a nevem mert úgy kellene írni a szerződèsbe...én meg persze mondtam, hogy hát nem. Szóval már így marad a jogsin a nevem ahogy most van.

És itt nem is ez a lényeg mert eddig is elvoltam vele, de kissé csalódottságot èrzek, olyan mintha elhúzta volna előttem a mèzes madzagot és aztán semmi sehol. Mintha hitegetve lettem volna, azt gondolom hogy inkább ne is mondott volna semmit mert így "lelőtte a poènt" és nem is úgy lett ahogy mondta.

Nyilván ezeket nem mondtam el neki, nem fogom számon kérni hogy miért nem kèrt meg, csak teljesen hülye helyzetnek èrzem és kíváncsi vagyok a vèlemènyekre ti hogy èreznètek magatokat ezek után, vagy csak felfújom?

24n