Részletesebben kifejtve lent, van így esélye ennek a kapcsolatnak? Tapasztalatokra és véleményekre is kíváncsi vagyok.

Sziasztok. Bnőm és köztem 13 év korkülönbség van, ő 18, én 31 (ff). Hellyel-közzel több mint két éve vagyunk együtt - volt egy szakításunk hónapokra tavaly, ami egy nagy (és nyilvános) veszekedés következménye volt, most ezt így részleteiben nem fejtem ki, de lényeg, hogy nagyon gyerekesen és egyben a társaság előtt kellemetlenül és engem megalázva viselkedett (tettlegességig fajult a dolog, az ő részéről persze). Gáz volt, na. Akkor számot vetettem, és tényleg úgy éreztem, hogy borzasztó gyerekes és nincs benne alázat, alapvetően különbözik az életfelfogásunk (bár persze ezt az életkora számlájára is írhatom), úgy éreztem, a szerelem is elmúlt. Elkerülni nem tudtam, nem is akartam (egy hagyományőrző társulat tagjai vagyunk, értelemszerűen egyikünk sem váltott társaságot), össze is keveredtünk a szünet alatt többször. Aztán kiderült, hogy átment rajta a fél haveri társaságom, amit egyébként nem is titkolt. Lényeg, hogy végül úgy döntöttem, adok a dolognak még egy esélyt, mert állandóan foglalkoztatott, zavart, hogy másokkal kavar stb. Most elméletileg minden rendben, nagyon bújós és kedves ő is, nincs gond, de mégis kicsit úgy érzem, erőlködik - mondjuk van is miért. Megbeszéltük és megbocsátottam neki, hogy többekkel kavart a közös bandából, de mégis állandóan azon agyalok, hogy ennek így van-e bármi értelme. Kutyából nem lesz szalonna, én azt vallom, de lehet, hogy mégis? Mit gondoltok? Hallanék hasonló történeteket, hogy azok hogy végződtek.