Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Már a kapcsolat elején túl sok a vita, mégis olyan biztos pontnak érzem az életemben. Van értelme várni?
Mit tegyek? Jóformán még csak pár hónapja találkozgatunk, de már volt 2 nagyobb félreértés is kettőnk között.
Ilyen helyzetben ti folytatnátok a dolgot?
És befolyásolna-e bármiben az, hogy évek óta ő az első akit még ezek ellenére is biztos pontnak éreztek az életetekben? Tudom, hogy keresni fog, hogy megakarja velem majd beszélni a dolgot, hogy nem mondd le erről és ez egy nagyon nagyon fontos dolog nekem.
"Legalább mertek egymással konfrontálódni, ez pozitív."
Megmondom az őszintét ezt érzem kicsit én is. Másokkal ilyen "nyíltan vitazkozni" még nem tudtam, mint vele.
Én nemtudom eldönteni, mert ezen az oldalon sűrűbben láttam már, hogy ohh ahol legelején probléma van azt már hagyni is kell.
Ez sem fekete-fehér, nagyban függ például a félreértések miértjétől/milyenségétől is, a viták minőségétől, a problémák kezelésétől, stb.. Nem lesz automatikusan szr egy kapcsolat, mert vannak viták az elején, de benne van, hogy nem lesz jó és intő jel. Nehéz megítélni, mert a külső szemlélő nem igazán látja milyen a kapcsolat, aki benne van, az pedig elfogult és nem fog tudni érzelem nélkül szemlélni.
Nagyon egyszerű példa direkt túlzó helyzettel: tapasztalatlanabb koromban volt egy személyiségzavaros párom, akivel szintén voltak viták és ne aggódj, egy idő után visszajött mindig ő is. A kapcsolat ettől még szr volt nagyon, de ezt csak akkor éreztem igazán, miután vége lett és eltelt egy kis idő, mikor rendesen helyére tudtam tenni a dolgokat magamban.
Mi az első fél évben szerintem minden héten vitáztunk valamin, sokszor átment veszekedésbe is... aztán ahogy összecsiszolódtunk szép lassan, ezek is abbamaradtak... ennek már 3 éve és együtt élünk. Nagyon ritkán, akkoris valami apróságon (házimunka) szoktunk csak vitázni. Szóval mondhatni mi "kiéltük" magunkat ebben az elején, most meg csönd van :D
Nyugi, nem szégyen ez. Én is azt vallom, inkább vitázzunk, minthogy konfliktus-kerülő legyen bármelyikőnk is, és elnyomjunk dolgokat.
Mi is ismerünk olyan párokat, akik állandóan azzal fényezik magukat, hogy ők max évente vitáznak, meg sose veszekszenek... aztán hopp, kiderül, hogy a férfibe mennyi elnyomott dolog van, amit nem mert elmondani... vagy hopp, kiderül, hogy a nő egy oltári nagy papucsként "neveli" a férfit és konkrétan a levegővételét is megszabja... persze ezt a 4 fal között, nehogy kitudódjon :)
Szóval nyugi, normálisak vagytok. Persze rengeteget számít, hogy megtudjátok-e értelmesen beszélni ezeket, letudjátok-e őket zárni. A vitázás is úgymond "tanulható", mert nem mindegy, hogy csak vagdalkoztok aztán besértődve várjátok a bocsánatkérést, vagy vitatkoztok, aztán leültök és megbeszélitek, hogy amúgy minden okés, csak eltér a véleményetek valamiben. :)
22N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!