Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Másnál is van hasonló?
Négy éve vagyunk együtt a párommal, a kapcsolatunk legtöbbször boldog és kiegyensúlyozott, sikerült már sok nehézséget és problémát együtt megoldanunk, persze mindig van hova fejlődnie az embernek.
Az a probléma szokott felmerülni,hogy néha úgy érzem hogy nem tudja megérteni az én álláspontomat, vagy elfogadni ha nekem van igazam. Egyébként egy rendkívül megértő ember, de például néha azt érzem hogyha olyasmit csinálok mellette amiben nem vagyok biztos, vagy ő jobban ért hozzá akkor kicsit stresszes vagyok. Például a főzés, ő jobban rá volt kényszerítve kamaszkorában hogy magára főzzön, én még csak most kezdek el beletanulgatni. Persze alap dolgokat tudok csinálni, de azért még nincs nagy rutinom benne. És gyakran előfordul hogyha ilyenkor kérdez valamit hogy ezt miért így vagy úgy csinálom, akkor rögtön támadásnak tudom venni hogy nem jó amit én csinálok.
A vezetéssel is így volt amikor még kezdő sofőr voltam, néha rossz hangsúllyal mondta a dolgokat és nagyon meg tudott bántani. Tudom hogy csak jót akar hogy jól vezessek, csak nem jól fejezte ki magát.
Egyébként én ezt a családi hátterére vezetem vissza. Az apukája rendszeresen kritizálja az anyukáját és őt is, mindenki mindent rosszul csinál, csak ő tudja hogy kéne, nem is jó a kapcsolatuk.
Nyilván a párom is tisztában van ezzel, és próbál nem hasonló lenni, de sajnos otthon őt is így próbálta az apja "tanítani" és néha ő is ilyen hangsúllyal beszél.
Próbál változni, de úgy érzem én meg már mindent támadásnak veszek, mégha egyáltalán nem is bántó. Egyébként egy elég büszke típus vagyok és nehezen viselem a kritikát, persze tudom hogy lehet építő jellegű is. Most hétvégén voltunk négy évesek és sajnos mielőtt hazaindult kitört belőlem, hogy most is sokszor érzem hogy nem ért meg engem vagy hogy bántóan tudja mondani a dolgokat. Sajnos ezzel el is rontottam a hétvégét, mert ő meg kérte hogy mondjam el mi volt bántó, vagy mire gondolok ezzel de olyankor már nem akarok beszélni róla mert nem akarok idiótának tűnni hogy ez bánt engem. Ő pedig hogy nem érti hogy mi történt hirtelen, és rosszul érzi magát hogy ennyire nem veszi észre hogy bánt.
Kérlek adjatok tanácsot hogy kezeljem ezt. Egyébként nincsenek önértékelési problémáim, de őt annyira okosnak és intelligensnek és értékesnek látom hogy néha kevésnek érzem magam hozzá.
Előre is köszönöm a válaszokat.
21L





Szerintem jo pont,hogy valtozni szeretne es figyel erre. Viszont kicsit nezz magadba is, miert veszed olyankor is tamadasnak amikor tenyleg semmi sem indokolja ezt? Inkabb ertekeld hogy probal valtoztatni, mert ha igy allsz hozza akkor tenyleg mindig csak vitat fog szulni.
Ha bantoan mondja akkor szolj neki, de ha normalis hangsullyal azt nem kene magadra venni..

























Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!