Hol van a határ a kisajátítás és a ragaszkodás között?

Ha valaki ragaszkodik hozzád, attól te még szabad vagy. Nem KELL minden pillanatodat megosztani vele, nem KELL mindenről beszámolni neki, nincsenek korlátaid, de ti kölcsönösen mégis úgy érzitek, hogy mindkettőtöknek az a jó, ha az életetek megosszátok egymással. Pl. örül annak, hogy elmentél moziba és jól érezted magad, de szeretné ha később to ketten együtt is megnéznétek egy filmet. A ragaszkodás számomra pozitív előjelű elköteleződés. Nincs kényszer, csak szabad döntési jog.

A kisajátítás már más tészta. Pl, ha bűntudatot kelt benned, amiért elmentél a nővéreddel moziba, ha minden pillanatról be kell számolj, ha nélküle nem mehetsz sehova, stb... Érzed, hogy itt mindent kényszerből csinálsz? Nem azért, mert mindkettőtöknek így a jó, hanem azért mert NEKI így felel meg. Na, ez a kisajátítás. (csak sajnos az emberek ezt a két dolgot nagyon könnyen összekeverik)