Miért csinálja mindig ezt egy ember, vajon manipulálni próbál?

Szinte már beleőrültem az egészbe, lassan a saját igazamat sem hiszem el. Ha feljön egy konfliktushelyzet, vagy törtenik valami köztem és a barátom között, és elmondom az ezzel kapcsolatos érzéseimet, pl. hogy esett nekem az, amit mondott, akkor soha nem hagyja, hogy végigmondjam. Megszakít, és rögtön azt mondja, hogy “EZ NEM ÍGY VAN! ÉN ILYET NEM MONDTAM”, viszont nem is hallgat végig. Lassan felvételt kell készítenem, hogy visszakeressem, mit mondott. De ha vissza is emlékszik arra, amit mondott, akkor is meg tudja magyarázni, hogy én miért érzem rosszul. Különben nem vagyok az a típus, aki csak a saját véleményét gondolja igaznak, fontos, hogy elmondja a másik fél is a saját verzióját, de mielőtt sor kerülne rá, az enyémet máris megszakítja. Eddig nem vettem észre, csak azt, hogy elkezdtem furán viselkedni. Minden egyes dolgot megkérdőjelezek, mert folyton megszakított, ahelyett hogy hagyta volna elmondani, mit érzek. Mindig csak neki lehetett igaza, az nem számított, hogy milyen visszajelzést kap a viselkedéséről. Idővel belém beszélte, amikor megosztottam vele, hogy amit tett vagy mondott az rám milyen hatással volt, akkor az “úgy ahogy én gondolom egyáltalán nem igaz”. Mindent csak bebeszélek, fantáziálok, kitalálom, félreértem, ő szent és ne kérdőjelezzem ezt meg, mert neki rosszul esik. Szóval teljesen érvényteleníteni az érzéseimet. Nem is feltétlenül a bántó dolgokkal kapcsolatban, hanem bármilyen érzésről, gondolatról, úgy érzem már, hogy nem tudom mi a valóság. Azt hiszem van erre egy kifejezés, amit gázlángnak (gaslighting)-nak hívnak, és egy manipulációs eszköz.

Ti mit gondoltok? Észrevettétek, hogy valaki ezt csinálja veletek? Olyan mintha be lennék drogozva, vagy elkábítva, és csak az a valós, amit ő gondol, az én érzeseim csak “félreértések”.

Most hogy ezt kiírtam, úgy érzem, hogy megint valamit rosszul érzek/gondolok, és mintha nem tudnék megszabadulni ettől az állandó megkérdőjelezéstől.