Mit tegyek? Rosszul csinálok valamit? Rettenetesen bánt.

Mindig fiús voltam, egész életemben, ezért azokra a tulajdonságaimra voltam büszke, mint a férfiak.

Okos voltam, tehetséges, szorgalmas, kitartó, határozott, ambiciózus stb. Többedik párkapcsolatomban vagyok benne, mindig egyetemet végzett/egyetemre járó, intelligens, értelmiségi srácokról beszélünk és mindegyik kapcsolatom aránylag jól működik, csak általában nekem lesz egy idő után elegem abból, hogy a párjaim nem úgy látnak, mint én magamat.

Nem büszkék a sikereimre, mindegyikük a külsőmet dicséri, meg a kedvességemet, meg, hogy törődő és empatikus vagyok. Zavarja őket, ha mondjuk olyan munkát akarok elvállalni, ahol sokat kéne túlórázni. Nem értik meg, ha ideges vagyok a munkám miatt stb.

Engem ez azért zavar, mert szerintem nem vagyok empatikus (csak úgy csinálok), nem vagyok csinos (nem sminkelek, rágom a körmöm, szemüveges vagyok, nem öltözök csinosan, hanem sportosan, ami épp szembejön), nem vagyok törődő, (még csak gyesen sem akarok 6 hónapnál tovább maradni), ráadásul aspergeres is vagyok.

Ha ezek a legjobb tulajdonságaim szerintük, akkor ennyire nem számít, hogy amúgy mit értem el? Senkit nem érdekel, hogy informatikus vagyok, hogy ezen kívül van egy másik diplomám, hogy három nyelven beszélek (+magyar), hogy 28 éves koromra összeszedtem az önerőt egy budapesti lakáshoz (4 szobás óbudai)?

Ami számít, hogy kedves vagyok, szép, meg aranyos, meg törődő. És pont, amire én büszke vagyok, azt elviselik, amiben meg úgy érzem, hogy mindig le voltam maradva a többiekhez képest, azt dicsérik agyon.

Más is érez így? Nem tudom mit csináljak, hogy ne zavarjon :(