A mindennapi hajtás,mókuskerék felőrli a kapcsolatot? Nálatok is?

Mi 30-as éveinkben vagyunk, 2 éve élünk együtt.

Általában 5-6 körül találkozunk otthon, a párom sokszor korábban végez a munkahelyén, így mire én haza érek, már fel van porszívózva/mosva/seperve/portörölve/kivasalva/teregetve attól függ mi maradt hátra az előző napból. Ő a férfi.

Nem követelek ilyeneket tőle, nem várom el, ő ezt tanulta otthon.

Én úgyanúgy megeteszem ezeket, amikor látom, hogy valamit csinálni kell.

S mivel nem szekáljuk egymást ilyenekkel, így amikor délután találkozunk, már csak a beszélgetés, bújás, társasozás, edzés, punnyadás van amit aktívan tudunk csinálni ketten.

A munkánkat is szeretjük, csak néha kapunk egy kis agybajt a kollegáktól, de ezeket is megtudjuk beszélni.

Minket csak erősítenek a hétköznapok, mert tudjuk, hogy a mókuskerék után otthon nyugiban, szeretetben és megértésben tudunk regenerálódni.

Ne a munkára fogd, hogy képtelenk vagytok kis időt szánni egymásra, mert nevetséges kifogás.

Mi is melózunk, aztán van házimunka meg főzés, de bőven tudunk időt tölteni kettesben is úgy, hogy én általában már 10 körül alszom.

Csak akarni kell.