Nem tudom hogy mit tegyek hogy újra minden a régi legyen. Ti mit tennétek a helyembe?

Ha nem szeretném már elhagytam volna.

De ez a betegség nem olyan mint a megfázás.

Már volt pszichológusnál és mindenbe próbálok neki segíteni és támogatni.

De nem látom hol lesz ennek a vége.

Néha elgondolkozok azon, hogy így a saját életemet is tönkreteszem ha ez hosszútávon nem változik.

És zavar az elhízása is igen.

Mégis ki a fenét ne zavarná?

Egy kapcsolat nem arról szól, hogy azért mert szeretem mindent elviseljek.

Ha már most ennyire elhagyja magát, mi lesz 2 gyerek után?

Nem tudjátok hányszor vittem be kórházba rosszullétek miatt, hányszor gondoztam egész éjjel úgy hogy már hetek óra nem aludtam igazán jól.

Kimerítő és elkeserítő ez a küzdelem.

És azt látom hogy elhagyja magát, mert csak azt eszik ami a foga alá való a rosszullétekre hivatkozva.

Fekszik alszik majd eszik valami cukrosat és újra alszik...

Azaz igazság, hogy nagyon szeretem és képtelen vagyok elhagyni.

De nagyon megterhel.

:(

#5

Nem hiszem hogy az miatt lenne neki ez a betegsége.

Mikor már megismertem akkor a munkahelyi problémák miatt kialakult nála ez a pánikroham.

Akkor 1 éven keresztül ment pszichológushoz és xanax-ot meg még antidepresszánssal kezelték.

Mikor megismertem akkor edzett és lefogyott, meg minden rendben volt. Most megint lett egy stresszes munkahelye, meg a papája is meghalt.

De szüleim is azt mondták neki hogy az életben történnek ilyen dolgok és egy idő után le kell tudni kezelni. Mindegyik munkahelyen van stressz amit kezelni kell.

Én mondtam neki hogy vagy megtanulja ezt kezelni és átlépni rajta, vagy az egész életünk szenvedés lesz gyerek nélkül, mert így nem lehet az se.

Csak elgondolkoztam rajta hogy ha nem tud helyrejönni akkor akarok e vele maradni, vagy 31 évesen hagyjam hátra a múltat, felejtsem el és ismerkedjek meg egy olyan lánnyal akivel lehet családom és boldog életem.

#7

Mármint mi ellen?

Elhízás ellen?

Az ellen nem igazán.

Magát sajnáltatja, hogy ha nem diétázik akkor hízik, és hogy milyen rossz neki. És inkább eszik minthogy szenvedjen.

Mert egyszer lefogyott akkor is szenvedett de mostmár nem tudná újra megtenni ezt mondta.

De szerintem csak rosszul táplálkozik és semmit nem mozog. A semmit úgy kell érteni hogy nulla szintű mozgás.

A rosszullét ellen gyógyszert szed, de az nem megoldás hosszútávon.

Most karácsonyra vettem neki kettő olyan könyvet is amiknek a segítségével le lehet ezt győzni.

Majd kiderül hogy olvasni fogja e vagy sem.

De nem tudom mit tegyek, hogyan segítsek, merre menjek tovább.

Én is azt kezdem érezni, hogy nagyon mély szomorúság tölt el, és nem tudok már nevezni, mert az én hangulatom is már leromlott.

Ezért is gondolkoztam el, hogy lehetséges hogy egy idő után vele együtt fogok megfulladni ha nem engedem el.

Most elhatároztam hogy januárba megnézem hogy milyen irányba haladunk és ha nem látok változást vagy csak rosszabb lesz, akkor szakítok vele.

Biztos hogy nagyon szenvedni fogok, de úgy érzem ezt nem csinálhatom a végtelenségig.

*Nevetni

Ezt elírtam.

#8

Igen a sport nagyon jó valóban, csak nem tudom rábeszélni.

Most is alszik dél óta mert fáradtnak érzi magát.