Volt már olyan az életedben, hogy véget ért a kapcsolatod és csak utána jöttél rá, hogy mit is veszítettél, de már késő volt?

Nem. Én eleve a maxot nyujtottam a kapcsolatokban ami tölem telik.

Es ugy is élek mindig,(ami a kapcsolatokat illeti), mintha csak egyetlen nap lenne.

Ergo nekem olyan kapcsolataim vannak utolag visszanézve, hogy ezer biztosra tudom azt, hogy én ennél többet nem tehettem, a tovàbbiak màr meghaladjàk a képességeim, elèrtem a határaimat, ergo felmelegitve (elérhetö befolyásolhato lenne pàr exem ideig oràig)de valojàban ha feje tetejemre is àllnék, sem kellenék a màsiknak.

Ezer szàzalékosan kiismertem öt, mindent tudok, hogy neki mi jo, mi kell, mi az igazi és ÉN arra képtelen vagyok(azaz màs még nem biztos). De én elértem a hatàraimat. A maxnàl több már nem megy. Mádodjàra harmadjàra sem menne.

Több olyan volt, hogy ha élek a felkínálkozó lehetőséggel,

nem "megyek el mellette", akkor lehet, jobban jártam volna,

mint aki mellett kikötöttem.

Késő bánat, eb gondolat.

Nem.

Utólag arra jöttem rá, hogy miért nem előbb..