Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Jogos elvárás fél év után?
Adott a szituáció: mindketten pesten tanulunk/dolgozunk a párkapcsolat kezdetén, de a covid miatt én távmunkára kerültem, ő pedig távoktatás és kitték a koliból. Ezért mindketten haza költöztünk, viszont én sokkal sokkal messzebb lakok pesttől mint ő. Én már keresek pénzt, ezért szerinte nekem ki kellett volna így is vennem pesten albérletet, hogy a munkámhoz nem szükséges, hogy együtt lehessünk, viszont a nem költözne oda, nagyon gyakran jönne/ottaludna, mert anyagilag nem tud ebbe beszállni. A látogatás is az én dolgom, mert én "húztam el messzire", és neki nagyon sokat kell tanulnia. Ilyen esetben tényleg annak a félnek kell mindent megtennie, aki inkább megteheti? Mindezt csupán fél éves kapcsolatban, egy éves albérlet szerződést aláírva? Vagy tényleg én voltam a szemét, mert a munkámért ott lennék de a szerelmemért nem?
Jogos az elvárása, vagy sem?
Esetleg említhetnéd neki, h ezzel te a megtakarítàsaidat növeled, amiből lehet lakàs, hàz - bàr nem biztos, h vele.
Az offtopic témàtól eltekintve nem tekintem ezt az elvàràst semmilyen szinten jogosnak. Mióta dolgozom,az exeimmel kb felesben mentünk egymàshoz, 80-220km tàvlatból.
Az a baj, hogy ő teljesen jogosnak érezné. Ő mellette az szól, hogy amikor megismerkedtünk akkor pensten voltam, és messze kerültem. De részemről arról nem tehetek, hogy messze lakok. És nem hittem volna hogy ez miatt képes lenne velem szakítani, ha nem teszem meg. Viszont ha megteszem, kb sose jött volna össze lakás önrészre, és ha mégis kihajít, akkor nézegethetem magam.
Szerinte teljesen jogos, és ezekszerint az ő környezete, barátnői szerint is. Én bárkit megkérdeztem azt mondta, hogy nem jogos. Azért is gondoltam itt független embereket megkérdezni.
Először is elismerésem a "kérdőívért", minden tökölés nélkül ki lehet tölteni. Ez ritkaság.
Ha összeköltöznétek, akkor hezitálnék rajta.
De, így hogy csak néhe meglátogat az nem túl egyenes elvárás. Ebbe se tud beszállni anyagilag, és semmi elkötelezettséget nem mutat, hogy veled szeretné az életét eltölteni. Fél év után ez érthető tán, viszont ez téged nagyon visszavet.
Értem, hogy nincs pénze, de szerintem elkötelezettsége sincs feléd, és nem is vállal ilyesmit.
Szerintem gyakran ott lett volna, szinte mindig, nem is ez a gond, hanem az hogy neki ezt alap lett volna, hogy en adjam fel a pénz félrerakásomat és hozzak érte olyan áldozatot hogy még 35 éves koromban is egy albérletben tengődhetnék. A fő bajom, hogy úgy tűnt hogy azt se értékeli sokra, hogy én elkocsikázok hozzá 3 órára, miközben ő otthon a babérjain ülve (tanul) mondja, hogy ritkán jövök. De itt se merült fel mas megoldás, csak az hoymgy én menjek gyakrabban. A vége az lett, hogyha már elhúztam, akkor jó hogy neha meglátogattam...
De ezek a dolgoai fél év után jöttek csak ki, egész addig nem látszott hogy ilyen ember is valójában.
Szerintem teljesen igazad van, annyit tennék a dologhoz, hogy egy dolgozó ember anyagilag többet tud rakni egy kapcsolatba, mint egy tanuló. Nekem például kellemetlen, hogy bemegyünk a boltba, párom berak magának pár dolgot a kosárba, megkérdezi kérek-e egy csokit, rábólintok, aztán a végén az egészet én fizetem úgy, hogy nekem diákhitelem van, ő meg dolgozik.
Egy albérlet mondjuk nyilván nem pár sör és egy csoki kategória. Akkor vállaltam volna, ha ő is beleszállt volna anyagilag. És itt nem jogos az sem, ha ő csak 20%-kal ugrott volna be, mert ha ő is ott akar lakni és nincs koli sem, akkor igenis fizessen bele. Bár fél év után lehet hogy kicsit korai.
Írnék szívesen ellenvéleményt, csak akkor meg magammal nem értenék egyet.
Részéről ez nem valami lángoló szerelem.
Szerintem hagy, elkopik ez magától.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!