Fiúk/férfiak! Ti barátkoznátok továbbra is egy lánnyal, ha a barátnőtök sírna sokszor emiatt?

Én nem engedném, hogy egy nő ilyen szinten korlátozzon.

Ha nem bízik bennem, akkor le is út, fel is út, nem kötelező együtt lennünk.

Ha meg úgy dönt, hogy marad, akkor meg nincs hiszti meg sírásrívás. Vagy ha mégis, akkor én magam teszem lapátra.

Nem érzelmi zsarolás, utolsó elkeseredett reakció.

Kérdező, én értem miről beszélsz, voltam a helyzetedben.

Exemnek volt egy lánybarátja (több is, de azok nem zavartak egyáltalán). Számomra egyértelmű volt, hogy a csaj teljesen bele van esve, de hiába mondtam nem hitt nekem. Találkozgattak kettesben egy csomót, ha velem volt akkor is neki irogatott stb. "Megbeszéltük" rengetegszer. "Ő olyan mint a kishúgom, miért akarod elmarni mellőlem a kishúgom?" Most erre mit mondjon az ember, komolyan? Hittem neki nyilván, nem akartam én elmarni senkit, de borzasztó rosszul esett. Még meg is próbáltam összebarátkozni a lánnyal, de nem rajtam állt. Emberszámba se vett. Igen, gyakran sírtam miatta, mert mindent megpróbáltam, hogy rendben legyen. De csak azt kaptam, hogy miért vagyok féltékeny.

Aztán kiderült, hogy folyamatosan csalt vele.

Nem én voltam a szituációban az, aki érzelmileg manipulálta a másikat.

Na mindegy, rant vége. Amit ebből megtanultam az az, hogy ha valami számomra folyamatos szenvedést okoz, azt nem szabad elviselni. És ok nélkül általában nem szenved az ember.

Ha az adott lány barát nem jelent tényleg fenyegetést, akkor úgyse fog zavarni.