Nagyon összevesztünk, attól tartok vége lesz?

A parommal tegnap nagyon össze vesztünk. En nyűgös voltam de mondtam is neki, betegnek is ereztem magam. Majd ilyenkor beszol hogy mar megint hogy nyitottam ki a müzlis zacskot, az utóbbi idobe folyamatosan szolt valami kis aprosagert, holott o is aztan szet hagy mindent en meg pakolok utana, de ha en nem ugy csinalok valamit van hogy morog erte, es en ezt mondtam neko hogy mostanaba ugy erzem mindig valamit rosszul csinalok,hogy belekot belekot mindembe amitnnem jol csinalok. mar elore tudom hogy szolni fog valamiert. Es ezen kiakadt, mert hogy olyan stilusba mondtam amin fel tudja magát húzni, hat ugy is lett. Szokasosan becsapja az ajtót, es duhong. Aztan vissza jon probal beszelni de en ujbol mondram majd megint tiszta ideg. Aztan már beszelni se lehetett vele. Lekezeloen beszélt, tiszteletlenül dobalozott stb. en vegig probaltam normalis hangsulyba de a vegen nagyon elboritotta az agyam. Es aztan mar en is ordibaltam de minden kijott csal ordibaltunk en mondtam na itt vége, elegem volt ennek nincs ertelme, meg se hallgatjuk egymast, es annyira elfajult hogy ez mar sok. Oltoztem mondtam majd jövök a cuccaimert, mondtam hohy mar az elso szakitasnal tudhattuk hogy ez lesz. Aztan elmentem sirtam jott utanam. Mondtam memjel vissza miert jössz utánam. Mondta sirva hogy alljak mar meg. Mondtam neki hogy nem tiszteljuk egymást, azt mondta lehet igazam van hogy helyzetekben nem adunk egymasnak kello tiszteletet. Mondom van igy ertelme? Egy par dolog meg elhangzott. De ugy ereztem besokalltam akkor azert mondok ennyi mindent es tudom nem helyes hohy meregbol ennyi minden kicsuszik a számon. Majd hosszabb ido utan elindultam es mar nem jott utanam. Azt mondta elfogadha a dontesemet es nagyon sajnalja hogy igy beszélt erzi a sulyat. Nem mentem haza valami meg oda huzott. Sajnos nagyon szeretem őt, erős erzelmek kotnek hozza. Es nehezen tudom elegnedni. Ultem meg egy ideig a buszmegalloba kozben folyamatosan irt. O nem mondott semmit ez alatt a veszekedés alatt es meg akartam hallgatni mondram neki hohy meg beszelni akarok.hogy miert tort igy ki mi a baja. Elmondta hogy nekem is van neha egy olyan stilusom ami nagyon fel tudja idegesíteni. Neha sikerul neki hogy figyslmen kívül hadja es neha elojon ez benne. De hat mondom akkoe sem erdemeltem ezt. Azt mondta igazam van. Bizonytalanok voltunk azt mondta szakitottam vele elmentem. Amiker mondram benne is megmaradtak. Azt mondta nem tudja hogy ennyi serelem utan tudnank e folytatni. Hogy mely nyomot hagyott benne is.

Aztan irt probalt kezdemenyezni, de mondtam neko hogy amig o is bizonytalan nincs ertelme, majd ha mar biztosan tudjuk mit akarunk akkor keressuk egymást. Beszelni akart de azt mondra akkor nem erolteti magat ram.

Most nem keressuk egymast, egyaltalan ennyi sérelmet el lehet felejteni egymasnak? Van meg értelme?