Lányok, ti is megsértödnétek, vagy én reagálom túl?

A barátommal pár éve vagyunk együtt. Az én érzéseim már nem a régiek, lehet ezért is nem vagyok már annyira elnézö vele. Próbálom úgymond visszahozni a lángot, de ö olyanokkal viccel, például én látok egy szép ruhát, megjegyzem, hogy milyen elegáns, nem? Erre ö válaszol, hogy Igen, de nem mintha te tudnál bármit is az ilyenekröl. (Hahaha). Vagy éppen telefonon beszélünk, megkérdezi tölem, hogy mondta-e ma már valaki, hogy szép vagyok? Elöször örültem neki, de közbeszólt, hogy nem, válaszoljak hogy igen, vagy nem. Mondtam hogy ma még nem. Erre ö: Hát akkor próbálkozz tovább hahaha. Persze ebböl is veszekedés lett, hogy én nem értem a viccet, hiába mondtam hogy nekem az nem vicces ha a saját barátom megaláz. Nem tinédzserek vagyunk már, 30+ évesek. Plusz ‘poén’, az 1 éves évfordulónk után épp a családomtól kaptam egy gyürüt, hogy emlékezzek majd rájuk. Átküldtem a képet a barátomnak, aki visszaírt késöbb, hogy köszöni nekem a képet, mert így olyan jót nevetett: A képet továbbította egy haverjának azzal a szöveggel, hogy eljegyzett (épp április elseje volt), a haverja pedig elhitte, és meglepödött rajta, neki pedig ez lett az év vicce. Én úgy érzem ez sértö, de szerinte én mindent túlreagálok, és nem értem a vicceket.