A barátom sose hív, sose keres, alig írunk, van ennek így értelme?

5 hónapja vagyunk együtt. Másik városban lakunk, ezért csak hétvégente tudunk találkozni, akkor rendben is szokott lenni minden. De amikor hazamegy/hazamegyek, utána olyan mintha szingli lennék... Egész nap nem hív, mert dolgozik, szünetben sem hív fel. Írni sem ír, mert nincs internet. Kb este 8 órától este 10 óráig elérhető, akkor váltunk pár szót, de akkor se nagyon beszélünk. Én próbálom kérdezgetni, de ő sose kérdez vissza, max egy "mizu?"-t ír. Ráadásul én a karantén miatt másfél hónapot itthon voltam, így még rosszabb volt... Már beszéltem erről vele, hogy ez nekem kevés, ez így nem párkapcsolat, de sírva könyörgött, hogy ne szakítsak, így szeret meg úgy szeret, és majd megváltozik. Utána 2 napig tényleg felhívott napközben, amikor szünete volt. Ez volt 3 hete, azóta minden ugyan olyan. Mondtam neki azt is, hogy költözzünk össze, de azt mondta, hogy neki az még korai, előbb ismerjük meg egymást...

Én viszont már beleőrülök ebbe a helyzetbe, eddig türelmes voltam, mert szeretem őt... Az is fura, hogy én már nála hagytam pár holmim (fogkefe, tusfürdő, hajgumi, ilyenek), ő viszont semmit, pedig céloztam is rá, hogy itt is hagyhatná a fogkeféjét és nem kéne mindig cipelni, de á neem, elfér a táskában...

Mit gondoltok erről?