Ti is többet veszekedtek a koronavírus járvány óta? A mi párkapcsolatunk erősen tönkremenőben, ráadásul nem tudjuk már kezelni a négyéves kisfiunk itthoni viselkedésed sem. Azt hiszem hamarosan mindkettőjüket elveszítem.

Bármi is amire az ilyen kérdésekben kenni akarják a dolgot, nem, nem amiatt xar a kapcsolatotok. Az anélkül is az.

Felnőtt emberek megbeszélik, megpróbálják megoldani, vagy ha nem megy, csendben elengedik egymást.

De mégis mi a probléma? Nézeteltérések vannak? Beszéljétek meg! Nem segítesz eleget a házimunkában? Akkor segíts! Nehéz lekötni a gyereket? Találjatok ki új dolgokat neki...

Nem értem azokat a párokat/családokat, ahol ekkora tragédia ez a karantén dolog. Mi sem csinálunk tökéletesen mindent, itt is vannak súrlódások, de mindent meg tudunk beszélni higgadtan és megoldani..

KOMMUNIKÁCIÓ!!!!

Sok kapcsolat csak azért működik (vagy inkább "működik"), mert túl keveset vannak együtt. Hogy ez paradox helyzet? Az. De ameddig csak két idegenről beszélünk, akik együtt laknak, meg néha szexelnek, emg talán nap végén pár szót váltanak egymással, az nem nevezhető kapcsolatnak. Persze, hogy akkor nem ütköztek ki a problémák, hiszen mint írtam, szinte két idegenről beszélünk.

Akkor derül ki, hogy egy kapcsolat működik-e, ha huzamosabb ideig egymás mellett kell lenni. Ha pedig nem megy, akkor nem verekedni kell, hanem megoldást keresni. Kommunikáció és empátia. Az agresszióval csak a végső döfést adnád meg a kapcsolatnak, vagy ha azok után együtt is maradtok, már soha nem lesz ebből egy igazi kapcsolat. Az erőszak csak rombol, és soha nem épít. Rombolással meg nem lehet helyrehozni azt, ami épp omlik össze.

Tessék felderíteni a problémákat, és amin lehet, azon javítani. Ha meg nem lehet, akkor kulturált emberek módjára is el lehet búcsúzni.