Normális ha egy felnőtt férfi még mindig kap zsebpénzt a szüleitől?

Kicsit furcsa,mert rendszeres.Párommal volt egy rövidebb időszakunk a kapcsolatunk elején,mikor nagyon megszorultunk anyagilag,és apukám küldött pénzt a számlámra, nem is keveset, pedig nem kértem. A párom borzalmasan kiakadt, üvöltött velem, hogy azonnal utaljam vissza a pénzt.Felhívtam a szüleimet és mondtam, hogy én ezt a pénzt nem szeretném elfogadni.Apám jobban kiakadt, nagyon megharagudott a páromra.Azt mondta akkor küld a gyerekének amikor akar és annyit, amennyit akar, és szerinte a legnagyobb bunkóság ebbe egy harmadik félnek beleavatkozni.Mondjuk szerintem igaza volt valamilyen szinten.

Tuti azt csinálnám ilyenkor, ha nincs szükségem pénzre, hogy megmondanám a szülőknek, hogy ne nekem adják konkrétan, de gyűjtsék egy számlára az unokának. Örülnek, ha segíteni tudnak, nem úgy tűnik, hogy probléma lenne nekik a pénz kérdése. Viszont ha maguk elől adakozzák el azt a pénzt, értsd úgy, hogy nem mennek nyaralni, kávézóba, színházba, nem esznek minőségi ételt otthon vagy valami, nem élnek, akkor pedig nektek kell rájuk szólni, hogy költsenek magukra, ti nem szorultok rá. Egyik nagymamám volt ilyen, hogy mindenen spórolni akart, mert hogy ő idős, neki minek a jobb cucc, ruha, jobb tv, na erről le is szoktattuk amennyire sikerült és nem fogadtunk el tőle pénzt. De más esetben, ha ez nem okoz nekik problémát és egyszerűen nincs szükségük arra a pénzre, akkor nálatok van a legjobb helyen és akkor szépen költhetitek a gyerekre majd. Egy jó kis táborra vagy valami, ilyenkor én meg is mondanám, hogy mire ment el a pénz, és akkor a gyerek meg megköszöni a nagyszülőknek, akkor elolvadnak. Nem kell nektek azt a pénzt elkölteni, gyűjtsétek. Egyébként meg ha nagyon zavar, akkor nem a te feladatod ezt közölni, hanem a férjedé, de szerintem ez egy jómódú családban nem nagy dolog. Nem olyan probléma ez, hogy ne lehetne vele valami értelmeset kezdeni...