Olyanok vagyunk, mint a tűz és víz. Mégis szükségünk van egymásra. Lehet még esélyem?

Szal 18éves lány vagyok 2 és fél éves kapcsolattal a hátam mögött,mivel a srác dobott engem.Magyarázat a bizalomhiány volt.Sajnos a kapcsolatunk nem volt felhőktől mentes,de szerettük egymást.A fő probléma az volt,hogy én máshol tanultam mint ő,kollégista voltam így bizalmatlan volt velem.Kb,4-4,5 hónapja szakított velem..nagyon magamalatt voltam...pszichológushoz is jártam.A gond csak az h mai napig túl jóban vagyunk...vagyis ez nem gond,csak sajna én még mindig szeretem.A túl jóba alatt azt értem,hogy oylanok vagyunk mint akik járnak,tehát szexualitás,veszekedés,közös program...Viszont nekem ez kevés és így nem jó.Szeretném ha újra kibékülnénk,de amikor felvetem ezt a kérdést ő azzal érvel,hogy msot megyek el egyetemre...nem működne..pedig én annyira szeretén..Szerintetek is felejtős azz ügy?vagy harcoljak érte???