Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Néhány férfinak miért olyan finnyás a gyomra?
Ma főztem egész délután a páromnak.
Kb 5 órán keresztül a konyhában r*hadtam. Mire ő azt mondta,hogy ehetetlen.
Olyan szinten rosszul esett,hogy nem igaz. Hozzáteszem,hogy nekem tök finom. Azzal sem lenne bajom,ha nem ízlik neki,de ne így adja a tudtomra.
Emlekszem egy esetre, amikor a volt barátnőm csinált nekem ennivalót.
Abszolút nem ízlett, viszont erőt vettem magamon, és iszogatva hozzá egy pohar vizet, csak azért is megettem, szó nélkül. Mert tudtam, hogy jó indulattal készítette nekem, én meg nem akartam megbántani.
Szóval, mi férfiak nem vagyunk egyformák.
Azért esett rosszul, mert sok energiát raktál bele és szívesen készítetted, természetes az, hogy pozitív reakciót vártál el az energiádnak a befektetéséből kifolyólag.
Nyilván nem feltétlenül az ételről volt itt szó, hanem arról amit az előbb leírtam, ezért esett volna jól az elismerés számodra. Ettől függetlenül lehet számára nem finom, mivel szubjektív az, hogy kinek mi ízlik.
Evvel talán nem is lenne semmi gond, ezt úgy gondolom, hogy el kell tudni fogadni. A modorral volt probléma, dehát aki amilyen rózsát szakít olyat szagol... :D
Néhány nőnek is finnyás a gyomra, ebből ezt lehetett leszurni. Mindenesetre megértem azt, hogy nem esett kellemesen, hiszen értem a problémádat, de erre segítő választ nem lehet adni(szerintem) a szubjektívitás miatt.
Még annyit tennék hozzá, hogy egy tartós párkapcsolatban a másik tudomására kell hozni, ha az ennivaló nem megfelelően lett elkészítve. Mert az sem oké, ha valaki örökké azt csinálja, amit én. Akkor nem tud majd egy jót enni a párjával. :D Persze nyilván normálisan kell kommunikálni, ezért fontos a pár-beszéd.
Én ezért is szeretek együttfőzni a nőkkel, mert egyrészt élmény, másrészt megismerjük egymás stílusát a főzésben.
(1. voltam).
Ízlések és pofonok. A feleségem akkor írta be magát nálam az emlékkönyvembe,amikor a kapcsolatunk elején fánkot készített nekem. Amikor pici voltam a nagyim mindig azzal várt, imádtam hozzá járni. Hihetetlenül jól főz.
Viszont éltem együtt olyan nővel is, aki olyan szinten vacakul főzött(ehetetlen volt néha, fűszerezés, az illat), hogy néha már bevállaltam, hogy inkább én főzök, pedig nem vagyok egy konyhatündér. Kizárólag alap kajákat ettünk, azt el tudtuk készíteni, mirelit cuccok, rizs, tészta, ami gyorsan elkészül.
Nem véletlenül van az a mondás, hogy a férfiaknak a szívükhöz a gyomrukon keresztül vezet az út, ha valami miatt szétmennénk ez nekem nagyon hiányozna. Amíg nem tapasztaltam meg milyen igazán jókat enni, addig nem tulajdonítottam a kajának nagy jelentőséget, de változott a helyzet.
De paraszt.
Erről eszembe jutott amikor férjemmel összeköltöztünk. Olyan boldogan főztem neki töltött káposztát de előtte nem főztem csak nagyon alap dolgokat. Leégett, rosszul ízesítettem szörnyű volt amit utólag vettem észre mikor belekóstoltam. Férjem pedig olyan cukin ette de egy szót sem szólt hogy rossz lenne. Este mikor belekóstoltam majdnem rosszul lettem olyan rossz volt 😃 Akkor kérdeztem rá és azt mondta, nem akarta elcseszni a kedvemet. Persze azóta úgy megtanultam főzni hogy mind a 10 újját megnyalja, de azóta is emlegetjük és jót nevetünk rajta :)
Attól még, hogy nem ízlik neki, nem finnyás a gyomra...
Illetve egy komoly kapcsolatban szerintem jobb, ha nem hazaudnak egymásnak a felek. Jobb, ha elmondja, hogy ez most nem sikeredett (mondjuk kicsit finomabban), még mielőtt megfőzöd neki mégegyszer.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!