Mi volt a legnagyobb veszekedésed egy párkapcsolatban?

Hú nehéz választani egyik exemmel volt néhány nagyon burtális veszekedésem..túlságoan "szerettük" egymást,ilyen betegesen ki akartuk egymást sajátítani. Emiatt a végén utolsó 1 év rendkívüli veszekedések voltak. Egyet kiemelk a számtalan borzalom közül, amikor megkérdezte,hogy lemegyek -e vele a városba ahol él iszogatni haverokkal. (gyakran jártunk mondjuk 2 hetente) . Én mondtam,hogy most nincs túlzottan kedvem a dolghoz inkább otthon maradok,ha nem bánja? Először azt mondta nem baj. De ahogy teltek a percek éreztem,hogy szétpukkan az idegtől és megkérdeztem mi baja. Erre visítva,ordítozott,kitágult a fején minden ér..,hogy mekkora szemét vagyok,hogy nem megyek pedig mindneki ott lesz a barátnője és milyen módon megszégyenítem őt ,hogy nem megyek..én meg csak ültem ott mint mindig értetlenül,hogy miért lett ekkora idegbeteg. Mondtam rkajon ki kocsiból,kiszállok,nagy nehezen könyörgésemre csak megállt,de már közel volt kaásomhoz..én felmetnem mire pár perc múlva kopogtatott. Ott még szó ,szót követett mire egyszer csak meg fogta és rám zárta a lakásom ajtaját..hát eléggé megijedtem.Jah telóm is elvette. Ott ordítozott még pár sort,én meg mondtam,hogy rettegek tőle,jah és mellettem pár centire a fejem mellett bele vágott ököllel a falba...(azért nem vert meg,mert tudta hogy ismerem egész csaldját és mindenkit és ezzel le lsz járatva). 10 perc múlva könyörgésemre lelépett a házból....

jah én ilyen 19 éves voltam...ő 24..Fiatal voltam,nem álltak mellettem segítő szülök,rokonok ,apám is aggresszív volt szóval még voltak ilyesféle "viták" ,bár talán ez votl a legdruvább... öhm rá egy évre megcsalt és elhagyott.

Az egyik rokona kezdetben nem fogadott el, ami miatt volt egy nehéz időszak. Velem akart maradni, de a rokonának is meg akart felelni. Ilyenkor volt, hogy rajtakaptam, hogy másoknak írogat társkeresőn, de miután rászóltam, azonnal törölte magát. Végül elfogadott a rokon, úgyhogy megoldódott a probléma. Egyszer viszont valamilyen okból kifolyólag felhoztam ezt a dolgot, és megvádoltam, hogy akkor bezzeg nem is volt biztos az érzéseiben, stb. Ezen nagyon kiakadt, hogy miért nem bízok benne, gyerekkorában sem bízott benne senki. Dühös lett, isebb tárgyakat levert az asztalról. Végül megbeszéltük a dolgokat, meg azt, hogy ezeket a dolgokat nem hozzuk fel többet.

A másik meg az, hogy őt úgy nevelték, hogy mindig mindenkit ki kell szolgálnia, amivel én nem értek egyet. Ezen veszekszünk sokszor, hogy miért nem tud kiállni magáért és adott esetben nemet mondani. Ebben azért fokozatosan fejlődik, néha most már át is esik a ló másik oldalára, mert csak rám hallgat, ami viszont megint nem annyira jó sajnos.

A harmadik meg a pénz/munka. Hétvégén is dolgozni akart, én viszont pont már lassan egy éve kerestem állást, úgyhogy egyrészt azon veszekedtünk, hogy legalább hétvégén ne kelljen már arra gondolnom, amiben ennyi kudarcom van, úgyhogy emiatt is volt pár vita. Szerencsére hamar megunta, és átalakítottuk úgy a dolgainkat, hogy legalább hétvégén tudjunk mással is foglalkozni. Utána ugyanannál a cégnél kaptunk munkát, de neki van mellette egy másik állása is, én meg kicsit irigykedtem rá, hogy ő mennyivel többet keres. 1-2 napig pipa volt, éreztem a viselkedéséből, de megértette, hogy milyen nehéz volt ez az időszak nekem, én meg megértettem, hogy nekem is változtatni kell az én viselkedésemen, meg közben az anyagi része is megoldódni látszik, most már nekem is 2 helyről van jövedelmem.

Amikor megbeszéltük összeköltözünk majd amikor rá 2 hónapra eljött a költözés napja a háza előtt derült ki cseszett megbeszélni a családjával s felvállalni igen anyu apu elmegyek...

Ez annyira ledöbbentett, hogy az utcán ordibáltam vele én és szerencsétlen anyja is milyen sunyi dolog...