Melyik a jobb? Ha valaki ráébreszt arra, hogy a kapcsolatod rossz, vagy ha te jössz rá magadtól?

Jobb megbeszélni. Ha nem beszélném meg minden apróságom a párommal, nem lennénk már rég együtt. Utólag szólni nem korrekt és tapló dolog. Akkor nyávogjon az ember, mikor már megszokta a rossz viselkedést a párja? Ez marhaság. Én minden apróságért azonnal szólok, akár csak azon a szinten, hogy engem ez aggaszt és szerintem erre figyelni kellene, ebből ne csináljunk rendszert, mert nem lesz jó, engem ez zavar, látok benne a kapcsolatunkra nézve veszélyforrást. Ez ezen a szinten még nem cseszegetésnek tűnik, csak elmondom, amit érzek és a párom megérti.

Jókat mosolygok, mikor itt akkor hisztiznek egyesek, mikor már hetek óta nincs szex vagy van már a másikon 20 kiló. Vagy mikor már megvan a gyerek és a másik még mindig egy tré ember... Mindig mondom magamban ilyenkor, hogy "és te hol voltál, mikor a gondok kezdődtek? A vihar első szellőjénél mit hittél, miért hazudtál?" Na, hát ezek a kapcsolatok ennyit is érnek. Ezek között az emberek között nincs valós kapcsolat, összeköttetés.

Én elhiszem, hogy innen szép nyerni, de semmiképpen sem tesz jót a kapcsolatnak, már ha az ember életre tervez...

Ez a meghalós mártirduma egy szánalom. Gyakorlatilag a saját hattyúhaláloddal és rinyáddal írod le a párod mások szemében anélkül, ismernék őt. Már az előtt jóformán elásod a szemükben. Na, ezért fordulok én először hozzá, úgyis csak ő tudja megoldani, nem azok az emberek, akik benne sincsenek a páros életünkben. Nincs olyan dolog, amit a párommal kapcsolatban egy harmadik személlyel jobban meg tudnék beszélni, mint vele.

Én nem hagyom, hogy befolyásoljanak. Nekem kell éreznem, ha valami nem jó és nekem kell meghoznom azt a döntést, hogy folytassuk külön. Ne döntsön más az ÉN életemről. Ha kérdezem, mondja el a véleményét, de kérdés nélkül arra sem vagyok kíváncsi.

Egy barátnak hitt emberrel pontosan azért nem vagyok hajlandó beszélni, mert szünet nélkül próbálja belém beszélni a marhaságait, amik abból adódnak, hogy már kényszeresen paranoiás és szerinte minden férfi egy mocskos disznó.

Megbeszélni jó dolog, kaphatsz értékes tanácsot, egy külső szemlélő jobban rá tud világítani bizonyos dolgokra, de nem szabad, hogy rád erőltesse bárki a saját akaratát!

30N

Ha a kapcsolatod jó akkor az ég világon senki nem fogja tudni rád erőltetni, hogy szakíts.

Ahol már panaszkodni kell, hogy a párod megbántott többször is ott nem kell együtt maradni, ennyire egyszerű. Nem kell ülni a szarban, ha folyamatos problémák meg sérelmek vannak akkor szakítani kell, ennyi. Azt is felesleges mondani, hogy beszéljétek meg mert akinek ez nem alap dolog a panaszkodás helyett vagy nem működött kicsit sem amikor ezzel próbálkozott akkor megint csak nincs miről beszélni.

Sokan mástól támadásnak veszik, rosszakarónak gondolják.

Ha maguk is betökélik jobb

Néha hasznos ha egy külső objektív szereplő elmondja hogy gondolja, de a döntést attól még mindig neked kell meghoznod, mivel senki nincs a helyedben és mindenki csak a saját szemüvegén át látja (kivéve ha egy képzett terappal beszélsz).

Ettől függetlenül ha probléma van egy kapcsolatban, akkor azt ELŐSZÖR a kapcsolaton belül kell a pároddal megbeszélni. Rég megette a fene ha ez nem megy, nincs meg a felek között az ehhez szükséges bizalom. Akkor már felesleges másokkal megbeszélni, jelzi hogy amúgy sem megy.