Bántalmazó kapcsolatban élek?

5 éve vagyunk együtt a férjemmel és 1 éve vagyunk házasok. Nagyjából 8 hónapja teljesen kifordult magából.

A dolgai röviden:

1. Egyik nap mondott egy olyat, hogy már mennyivel igazságosabb a kapcsolatunk, mint az elején. Tudniillik, én most 28 éves vagyok, ő 27. A kapcsolatunk elején úgy gondolta, hogy sokkal inkább a kategóriája felett vagyok, és folyamatosan versenyeznie kell millió kannal. Szerinte most már nekem kell küzdenem. Emlékeztettem arra, amit régen mondott, erre ez volt a válasza: "azóta 5 év és 10 kiló a különbség, már bocs". Hirtelen köpni-nyelni nem tudtam. 47 kilóról lettem 57 kiló, és sportolni is elkezdtem (nagyrészt ettől híztam), mondtam is, hogy ez inkább izom, de erre azt mondta, hogy "jól van, ahogy érzed". Az arcomon egy darab ránc nincs.

Én nagyon magam alá kerültem emiatt, ezért elmentem bulizni és sok férfival flörtöltem. Nem történt semmi, nem is csókolóztam, nem feküdtem le senkivel, csak kíváncsi voltam, hogy mennyinek tetszem és milyeneknek. A legjobb pasikat is érdekeltem, némelyik komolyan is szeretett volna ismerkedni.

Bevallottam az egészet a páromnak, mire kaptam tőle egy pofont és lehordott mindenféle kétségbeesett, lejárt aranykorú rongynak. Először történt ilyen, ez tegnap volt. Azóta nem is beszéltünk egymással.

2. Új munkahelyem lett nagyjából fél éve. Teljesen profilt váltottam, egy olyan munkám lett, ahol sok stressz, és kell kiállás, ugyanis komoly ügyfelekhez kell kimenni és képviselni a céget, tárgyalni. A párom szerint ez a munka ki fog csinálni, ellentétes a személyiségemmel, és felhozta azt is, hogy régen voltak szorongásos panaszaim, és anyukám is depressziós volt, tehát pont nem az én karakteremnek való. Szerinte nőknek inkább olyan munka való, ahol igényesség, precizitás és monotonitástűrés kell, mert a nők nem ötletelősek, nem üzletelősek/tárgyalósak, hanem amolyan "szorgos hangyák", akik nem létrehoznak, hanem működtetnek dolgokat, ezért nekem is meg kellett volna maradnom ennél, mert egyre kevésbé vagyok nőies.

3. Az utóbbi években megbeszéltük, hogy nem biztos, hogy szeretnék gyereket, és csak akkor vállalunk, ha én úgy döntök. Ennek ellenére folyamatosan piszkál, hogy nincs már sok időm dönteni, kéne vállalni, mert egyre kevesebb értelme van így az életnek, nem lehet önző módon leélni. Egyszer teherbe is estem (védekezés ellenére, elvileg mindig volt gumi), folyamatosan kísérgetett az orvoshoz, abortuszról hallani sem akart, úgy fogalmazott, hogy "nem engedi csak úgy", mivel az ő babája is. Végül egyedül mentem el, és amikor ez kiderült, akkor egy teljes hétre eltűnt, az anyjáéknál volt. Szerinte ez egy olyan döntés, amit nem hozhattam volna meg egyedül, nem fair.

4. A múlt hónapban elköltöttem 60 ezer ft-ot ruhára, kozmetikumra és parfümre. Amikor ezt megtudta, követelte, hogy innentől kezdve neki is menjen SMS, ha használom a kártyámat (arra a számlára csak az én fizetésem jön). Szerinte joga van ellenőrizni, és beleszólni is abba, hogy mire költök, mert az a pénz is közös, amit én megkeresek, és szerinte mentálisan nincs rendben az, aki ennyit elkölt ilyenekre. Szezonális bevásárlást rendeztem csak pedig, vettem új nadrágokat, új cipőt, kabátot, dekorkozmetikára pedig 4-5 hónapja nem költöttem semmit. Annyit megjegyzek, hogy bőven telik rá, mindketten jól keresünk és megtakarításunk is van - ez 80%-ban nekem köszönhető egyébként.

5. Folyamatosan felhoz bizonyos témákat, pl. nők elleni erőszak. Szerinte felháborítóan fel van fújva, túlzottan démonizálva van ez a filmekben. Folyton példálózik a Kék Lagúnával, merthogy ott teljesen normális volt, hogy kapott a csaj egy pofont, amikor átlépte a határokat, és akkor, amikor az a film kijött, senki nem szólt erre semmit, mert még nem volt ilyen korcs a világ, hogy egy-két pofonért is lincselés legyen. De persze azzal ő sem ért egyet, hogy lilára verjenek valakit, de az olyan férfi is áldozat, segítségre szorul megvetés helyett.

Az élsportolók nemi erőszakos ügyeit is bagatelizálja, szerinte azok csak annak köszönhetőek, hogy mindenki isteníti azokat a srácokat, ezer tartás nélküli csitri kínálgatja is magát nekik, ezért olyan torzak lettek azok a srácok, hogy nem is tudják elképzelni, ha valaki nem akar velük szexelni. De ez is csak részben az ő hibájuk.

A kapcsolatunk első 4 évében teljesen normális volt, feministának és úriembernek vallotta magát, egyetlen ilyen húzása nem volt, a családja is normális és nagyon jól bánt velem. Az esküvő és a munkahelyváltásom óta fokozatosan megy lefelé a lejtőn és így viselkedik.

Bántalmazva érzem magam, úgy érzem, hogy bele szeretne kényszeríteni dolgokba, korlátozni akar a szakabságomban, tegnap pedig még az első pofont is elcsattant. Tehát minden jelet, amit mondani szoktak, észlelek, sokáig nem is tűnt fel, de most már félek, hogy mindenképp lépnem kell.