Ha megtudnátok, hogy már 1 éve csal benneteket a férjetek mit tennétek? Lenyelnétek?

Válnék.

A gyerek meg idővel megtanulná, hogy nem megalkudni kell a fosban, hanem merni kell lépni az új, bár nehezebb felé.

Ha békében el tudtok válni, márpedig ha megérted a férjed, sanszos, hogy menni fog, a gyerek nem fog sérülni, ha rendesen kommunikaltok vele.

Tényleg nem jó az a példa, ami most alakul ki benne, jobb, ha 2 boldog szülője van, külön, mint együtt 2 vadidegen.

Én biztos, hogy elválnék, főleg így, hogy szereti a másik nőt, én pedig "már semmit nem érzek iránta".

Törekednék arra, hogy békésen, jó viszonyban váljunk el, és a gyereknek sem mondanék rosszat az apjára, nem okolnám a válásunk miatt, stb. Igyekeznék érzelmileg éretten kezelni a helyzetet, és átsegíteni a gyereket lelkileg ezen az új élethelyzeten.

De nem tudnék, nem akarnék egy hazug színjátékban élni még hosszú évekig, sem magam miatt, sem a gyerekünk miatt.

Nem gondolnám, hogy az áldozat szerepet kéne vállalnom és benne ragadnom egy kapcsolatban, ami az érzések szintjén már nem létezik, ahelyett, hogy megadnám magamnak az esélyt, hogy előbb-utóbb szerető társam legyen.

Én válnék.Ha már a másik nőt szereti,legyen boldog véle.Ha te már nem szereted,nem fog összetörni a szived.A gyereknek is jobb lesz,minthogy azt lássa,hogy semmi kapcsolat nincs köztetek,csak éltek egymás mellett.

Hidd el,40 fölött is van élet,még te is találhatsz magadnak aki szeret és te is szeretni fogod.

Én első körben elgondolkoznék azon hogy miért csalt meg...aztán egy kiadós beszélgetés a férjemmel...de valószínű hogy válnék

Nyilván megviselné a gyereket de ha felnőtt értelmes ember módjára tudjátok kezelni a helyzetet akkor a gyerkőccel nem lesz semmi gond