Barátnőként egy csomó hibám van, leírom mik, szerintetek mit kezdjek magammal ezen hibás viselkedések kapcsán?

Pl. folyton boncolom a múltat akik előttem voltak lányok, mikor még nem is ismertük egymást, hogy volt. A párom maximálisan őszinte típus, meg is lepett, exem nem volt ilyen. Meg nagyon szeret, tetszik neki a külsőm, mondja is mindkettőt, bizonyitja is ezt a kettőt tettekkel minden nap.

Mégis folyton jönnek a mi lett volna ha, mi lenne ha kérdéseim, a múlt faggatása elemzése amikor még kepben sem voltam, meg fennekadok olyanon, hogy első ránézésre bar nem tartott csúnyának, de nem is annyira tetszettem neki. De az gyorsan megváltozott, amint beszélgetni kezdtünk, plusz ez velem is így volt, nekem is első ránézésre nem volt az esetem de azóta... Mégis hiába mentem át én is ugyanezen az érzesváltozason, bánt, hogy nem nyűgöztem le teljesen első blikkre... Meg ilyenek. Féltékenykedő nem vagyok hála égnek, szóval nem szoktam betegesen féltékenykedni, csak normális mértékben, szóval az nem igazán jellemző rám.