Ezt az üzenetet tényleg nem kellett volna? (lent)

3 hónapig voltunk együtt az exemmel. Teljesen jól elvoltunk, mígnem egy hete úgy gondolta, nincs abban semmi gáz, ha a szemem láttára enyeleg egy nővel egy szórakozóhelyen. S ahogy később kiderült, az egész kapcsolatunk alatt ezt tette. A szakításunk után két volt nője is megtalált, ugyanígy jártak mint én...

Fogalmam sincs, mi vezérelt, de hagytam ma neki a munkahelyén egy levelet, másolom : "Talán hiba, de még mindig sokat gondolok rád. Bár, azt hiszem, kezd világossá válni a szememben a személyed, az elkorcsult képzeteid, és a kirakat életed. Bizonygatod a nem létező (potenciádat) kompetenciádat, ami maximum csak egy szép autóból áll. Lássuk be, ez minden, amire képes voltál. Dögös, peckes mellű, „csáklitbráun” bőrös numera. Szép kocsi, és a szép élet illúziójának fenntartása. Szóval simogatod a műanyagot lelkedben, kocsidban, és a nődben – sokszor annak ellenére is, hogy vár otthon valaki. (és itt nem az anyádra gondolok.) Hazudsz a világnak, hazudsz mindeknek, de a legrosszabb, hogy magadnak is. Szóval, pénzért megveszed a szerelmet, és tökéletesség álcájába burkolózott spinéket hajtasz. Hiszen mindenki megnéz, hogy milyen jó a nőd, hát mi ez, ha nem siker?!

Várj, megmondom. Kínos! Arról ne nyissunk inkább vitát, hogy egy igazi nő meghódításánál, már a köszönés fázisban elbuknál. Aztán meg mi van most? Egyedül ülsz otthon magányosan, és próbálod szétválasztani a saját parfümöd illatát azé a valakiével, aki az este elején még a nyakadon lógott. Azért imádkozol, az esti nő ne tántorogjon ki hozzád, és ne üljön le melléd, ne kelljen vele beszélni. Sőt, mielőbb váljon köddé, akár csak a románcotok – valószínű, hogy az utóbbira nagyobb esély van. Arra már ki sem térek, hogy valószínűleg a nevét sem tudod, azon kívül, hogy „valami betű van benne”. Aztán a haverokat hívogatod, hogy fussatok össze. Sorra nemet mondanak, különböző indokokkal. Kiröhögőd őket, miközben belül sírsz. Mert tudod, a hiba te vagy. Te vagy a pancser, a haverok a győztesek. Ők képesek voltak meghódítani egy nőt, és családot alapítani. Te meg itt maradtál sokadjára is egyedül, mert nem volt jó az a nő, akit korábban valamiért veled bűntett az élet. És az a hülye még el is viselt téged, gondoskodott rólad, dolgozott értetek, nő és ember volt egyszerre.

Neked ez nem volt jó, kellett a műélet, a műmell, és a műszerelem. Szóval, ezt a szart te főzted, egyed is meg. Vagy javaslom, változtass most. Ha felnőttél, szólj. Igyekezz férfi lenni, és ne hozzál szégyent a többiekre, akik már jó úton vannak."

Csak úgy kijött belőlem. Meséltem az egyik barátnőmnek, aki viszont kiakadt, hogy ezzel csak saját magamat aláztam meg...

Ti mit gondoltok erről? Tényleg nem kellett volna?

Egyáltalán, egy ilyen, férfinek nem nevezhető valamire hat egy ilyen dolog? Érdekelnének vélemények