Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nagyon inkorrekt a hozzáállásom és viselkedésem?
Igen, eléggé. Es igazabol nem is ez volt a kérdés :D hanem, hogy mit tudnék ellene tenni, hogy ne így érezzem a megfelelőnek?
Az a helyzet, hogy én eddig "jókislány" es korrekt voltam egy párkapcsolatban, hűséges, tényleg flörtölni se flörtöltem mással, ha volt baratom. Most viszont mintha ez megváltozott volna, egyszeruen unom, hogy én legyek a jó, unom, hogy végül mindig nekem lesz szar és maradok egyedul. Jelenleg van egy baratom, akit szeretek, de tudom, nem az igazi (vissza is utasítottam már 1-2x, de eléggé erősködött, hogy próbáljuk meg), de ugy vagyok vele, nem rágódom, összejöttem vele minden mindegy alapon. Nem akartam agyalni, hogy mi lett volna, ha...? Viszont megismerkedtem kozben egy masik fiúval es fura, de kb minimális lelkiismeret-furdalással, de randizgatok vele is. Viszont ő kevesbe biztos pont, kezdve onnan, hogy eleg fiatalka, tapasztalatlan, de mégis jobban felkelti az erdeklődesem. Vele nem volt semmi, kézfogás csak. Tobb egy darabig nem is lesz, mivel ugye elég tapasztalatlan, és mondta h nála a csók eleg nagy dolog és fél tőle. Szoval igazabol elég szemét dolog, amit csinalok, de ebben az az ijeszto, hogy NEM ÉRDEKEL. Eddig jó voltam, de egy idő utan én szívtam mg. Most viszont szeretnék kicsit rossz lenni, nekem ez így jó, tök jól erzem magam. Amugy a rendes barátomat se etetem nagy dumákkal, egyszeruen lefekvés elott kap tőlem Fb-on egy szívet, illetve randikon kézfogás es kisebb csókok, de alapjáraton eléggé barátként kezelem, sőt olykor mar lekezelő is vagyok vele, mikor nyomul.. De őt pedig pont az elérhetetlen vonzza, szoval kiegészítjük egymást (ugye én azert viselkedem igy, mert a masik fiu iránt vannak erősebb érzéseim). Viszont megijeszt ez az egesz viselkedésed, mert hosszútávon nem működhet. Meg kell állapodnom valaki mellett. Nem tudom, hogy mitől van ez, vajon csak most ertem el oda, hogy kicsit ki kell élnem magam? Ez egy olyan dolog, amitol az egyik szemem sír, a masik nevet... És jelenleg tök boldog vagyok, de tudom, egyszer meg kell lépnem majd a nehéz lépést es valasztani, vagy esetleg mindkettőnek megmondani h vége. Egyelore csak sodródom az árral lesz, ami lesz alapon.
Veletek volt hasonlo? Mit tudnátok tanácsolni?
(Legyszi hanyagoljuk az eloítélkező/ítélkezo válaszokat, hisz nagyon is tisztában vagyok a tetteim szemétségeive és következményeivel, tudom, hogy ez nagyon nem korrekt senkivel se szemben). Koszonom :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!