A barátnőm elhagyott másér. Szörnyen érzem magam, nincs kivel beszélgetnem, nincs kedve lányoknak írni, sorstársaknak?

Nőként azért hozzá szólnék a témához:

Magamról tudom, hogy a harmóniába is bele lehet unni. Amelyik nőt szeretik, becsülik... nagyon szép elgondolás. És igen sok nő vágyik erre, de ettől függetlenül, ha sokáig nincs semmi ami igazán lefoglalja, mert minden tökély, akkor is meg veszik egy nő. Nem biztos, hogy itt most ez a tény áll fent. Csak jeleztem, hogy van az emberi természetnek egy ilyen oldala is.

Amúgy sajnálom kérdező, hogy így jártál. :(

"De ismerem a nőket, lévén én is az vagyok.:D"

Ebből látszik, hogy nem ismered a nőket. :-)

"A nők nem férfiak, hogy mindig új ember kelljen nekik. Ha szeretik és megbecsülik őket sosem mozdulnak."

Ezt a tömény általánosító ömlengést.. fingod nincs az egészről ahogy látom.

Hát, örülj neki, hogy ilyen "korán" kiismerted. Házasságnál már gázosabb lett volna. Nem érdemelt meg téged, ennyi :).

Majd jön más, jön jobb! :)