Elhidegültél a párodtól mikor viszonyod lett?

Én a megcsalt fél voltam. Nem hidegült el. Sokkal többször akarta a szexet, több volt az érzelem benne. Több volt a nagy romantikus gesztus, vallomások, ölelések, ajándékok. Elkezdett féltékenykedni. Viszont: elkezdett kötekedni is. Ez is egyfajta önvédelmi mechanizmus, önigazolás, hogy mivel érdemli ki a másik, hogy megcsalják, hogy nem is jó a kapcsolat, különben nem jött volna a harmadik.

Mint valami tudathasadás. Hazajön a munkából, ölelés, csók, hozza a kedvenc csokid, meghatódik, hogy a kedvencét főztem, még a gondolatát is kitalálom. Persze, mert bűntudata van.

Aztán a nője ír neki, akit sutyiban megnéz. Aztán jön a harag. Minek zabálsz csokit, dagadt leszel. Nem érdekli, hogy vékonyabb vagy, mint lánykorodban, és ő hozta, ne kötekedj, stb. A gyerekkel is minden baja van, ok nélkül, igazságtalanul bunkózik vele. Mikor szólsz, akkor kapod tovább az ívet, hogy mert mióta megszülted, bele vagy bújva, bezzeg ő nem számít. Nem hát, itthon az univerzum is körülötte forog, de hát ez is kevés... Te persze először nem érted, hogy mi baja van, csaj azt érzed, hogy baj van. Igyekszel javítani a kapcsolaton, de teljes kudarc. Ha szépen várod, akkor kinek öltöztél ki, biztos van valakid. (Magából indul ki.) Ha közös programot akarsz, akkor nem ér rá, nincs kedve. Eleinte a gyakoribb szexet is úgy veszed, hogy legalább jó jel. Csak egy órával veszekedés után kinek van kedve? Neki, persze, hiszen férfi. De neked...? Aztán elutasítás után jön egy óriási hiszti, két hétig hason kell csúszni, hogy őkegyelme megenyhüljön. Innentől persze nem mondasz nemet, csak úgy teszel, mintha jó lenne, de egyre kevesebb a kedv.

Kb itt ezen a ponton kapcsolt az én önvédelmi mechanizmusom, és tudatosan kerestem okot a váláshoz. Hát nem volt nehéz, lebukott gyorsan. Szinte megkönnyebbültem, hogy úgy adhatom be a válást, hogy az ő hibája, és nem nekem kell magyarázkodni.

Ő persze nem akart válni, egyből jöttek az ígéretek, hogy munkahelyet vált, sose áll vele szóba, mással se, különben is a nő mászott rá, nem jelent semmit, sose szerette, stb. Aztán jött a mi lesz a gyerekkel, mi lesz vele a gyerek nélkül, élni sem tud a család nélkül. Aztán jött egy kör fenyegetőzés, hogy viszi a gyereket, nem fog fizetni, majd megnézhetem magam, úgyse kellek majd senkinek.

Miután kezébe adtam a bőröndöt, hogy itt van vége, most megy, természetesen úgy állított be a szeretőhöz, hogy őt választotta, mert annyira szerelmes.

Utána még hónapokig próbalta a láthatások alatt a békülést, vagy a szexet, esetleg mindkettőt. Persze a gyerek érdekében is, milyen anya az ilyen. Biztos sose szerettem, csak a pénz miatt voltam vele. Stb, stb.

Mikor megtudta, hogy van valakim, két napig ült részegen valami kocsmában, onnan hívogatott.

Mindeközben a csaj tolta fel naponta többször a fb-ra a boldog, mosolygós fotókat, meg a gagyi idézeteket az örökké tartó szerelemről.

Ami egyébként 2 évig tartott, és ebből kb 3 év telt állandó veszekedéssel. 😂

Így néz ki otthon az élete annak a pasinak, aki épp félrelép.

Ha tudni akarod, hogy valójában milyen ember, akkor ne azt figyeld, hogy viselkedik azzal a cunival, akit épp ágyba akar vinni. Pár hónapig mindenki meg tudja magát játszani. A jellemét az mutatja meg valójában, hogy hogyan viselkedik azzal, akit évek óta ismer, összekötötte vele az életét, és hogy viselkedik azzal a gyerekkel, akit ő hozott életre és felelős érte.

#3

Nálunk ugyanez volt. Tűpontos.

Ne felejtsétek!

A viszonytárs úgy veszíti el a partnerotokat, legyen az nô vagy férfi, ahogy megkapta őt.

Ha a pasid/nôd megcsal, akkor a kis extrát is meg fogja.

Egy férfi általában nem akkor hidegül el, amikor félre lép. Kettőt is lehet szeretni. Hanem a sok veszekedéstől, amit a feleség produkál attól kezdve, hogy gyanakodni kezd. A veszekedéstől a szeretővel való kapcsolat egyre jobb lesz, a feleséggel meg egyre kellemetlenebb.

Okos asszony, ha ágyban találja a férjét egy másik nővel, bebújik melléjük harmadiknak!