Ez már viszonynak számít?

Leirom a saját példám és inkább tanulj belőle.

Ugyanígy indult, de nem a munkatarsam volt, viszont a munka miatt napiszinten találkoztunk.

Először csak nézegettük egymást, aztán ment a mosolygás, végül el kezdtünk beszélni... Napiszinten, nonstop, ahogy Te is írtad.

Én akkoriban már fel lábbal kint voltam a házasságomból, mindketten házasok voltunk, nekünk gyerekkel, nekik gyerek nélkül.

Engem megcsalt a férjem,előtte 2 hónappal derült ki, amikor megismertem őt.

Mar bőszen kerestem a lakást, ahova a gyermekemmel tovább tudunk költözni.

Aztán jött ő... Szintén egy rossz hazassaggal, legalábbis ez lett eloadva.

Én időközben elvaltam, ő maradt és velem is...1 évig.

Ha utólag visszacsinalhatnám, már nem mennék bele.

Egy darabig maradnék egyedül, hogy tisztázzam magamban mit szeretnék.

Sem nem maradnék egy rossz házasságban,de nem is becsülnem magam alá, hogy szeretősdit játszak.

Ha a tűzzel, játszol, marpedig most azt csinálod, előbb-utóbb rossz vége lesz és engedni fogsz a kísértésnek.

Szépen le kell ülni otthon és megbeszélni mi az ami nem működik.

Voltam mindkét oldalon,hidd el a szeretősdiben hosszútávon csak veszíteni fogsz.

Akkor érdemes hagyni, hogy menjen minden a maga útján, ha mindketten abba az irányba haladtok, hogy rossz a házasság, amiből lépni szeretnétek, de akkor sem a megcsalas a jó út.

Minden más esetén, zárd rövidre és inkább az otthoni dolgaid helyreallitasaba fektesd ezt az energiát.

Így van, ez egy kibontakozó viszony kezdete tulajdonképpen.

Ennek az erkölcsi megítélése nem a mi dolgunk. Te tudod, hogy tudsz és meddig tükörbe nézni így. Én volt, amikor utáltam saját magam a múltam miatt. Ma már az illető mással levelezget, volt ott átkarolgatás, flört, mindenki előtt. Ha valakinek ennyit jelent ez, akkor egészségére! Nekem a gyomrom forog.