Véletlen lenne, hogy mindenhol találkozok vele?

Bocsánat ha kicsit hosszú lesz.

Szóval van egy barátnőm, már 6 éve. Igazából tini korunkban jöttünk össze, mert szinte kiskortól ismertük egymást, a családjaink szinte a legjobb barátok voltak mindig is.

Valahogy kérdés se volt, hogy mi együtt e leszünk vagy se. Csupán megtörtént, és bár nagyon szeretem őt, mégsem vagyok benne biztos, hogy ez e a szerelem. A családjaink és a barátnőm is biztos benne, hogy közös jövőnk van, mindent előre terveznek.

Mivel sportoló vagyok ezért elég stresszesek a hétköznapjaim, edzés edzés után+ meló + baratnő stb. Nem mondom, hogy boldogtalan vagyok, de nem érzem különösebben, hogy élnék. Amikor elegem van, olyankor el szoktam vonulni kicsit, és egyedül vagyok. Míg nem volt vírushelyzet addig a privát kis uszodánkban magányos "farkaskodtam" persze volt, hogy betévedt oda valaki, de ritkán.

Történt egyszer, hogy az egyik kis pihenőm során találkoztam egy lánnyal, cca 3 éve aki a szöges ellentéte a barátnőmnek. Megismerkedtünk, igazából nem történt semmi csak dumáltunk a semmiről meg hülyéskedtünk. Neki is volt pasija. Csak a keresztnevét tudtam, tel számot nem cseréltünk. Elköszöntünk, aztán rá fél évre megint összefutottunk egy teljesen más városban. Ott is dumáltunk, és már akkor érzetem hogy valami vonzz ahhoz a lányhoz, de mivel tisztelem a barátnőmet így akkor is maradtunk egy sima baráti dumálásnál.

Aztán nem is történt semmi, csak sokszor eszembe jutott a lány, rengetegszer álmodtam róla, és egyre erősödött bennem az érzés, hogy valamiért ő az akivel le akarom élni az életem, és ez így elég röhejesnek hangzik.. Aztán 2020 áprilisában, egy újabb érthetetlen dolog történt ugyanis kiutaztam szerbiába egy versenyre, ahol szintén találkoztam vele, holott Ő nem is műugró, és akkor már korlátozott létszámmal mehettünk csak ki. Ott már egy kicsit megbolondultam és egy este megcsókoltam, simán lefeküdtem volna vele, ha úgy adódik, mert neki akkor már nem volt párja, de nem történt meg végül. Azt mondta, ha komolyan gondolom vessek véget a kapcsolatomnak. Konkrétan úgy éreztem szerelmes vagyok belé, és őszintén szólva utána már a barátnőmet sem kívántam annyira. Persze elmondtam neki mindent, de mondta hogy ne dobjak el ennyi évet egy kis fellángolás miatt. Nem is tettem. Viszont végig bennem volt, hogy nem lehet véletlen, hogy random helyeken talákozok vele, és mindig az utamba sodorja őt valami vagy valaki.

Ne de kitaláljátok most mi történt?!

Egy hete edzőtáborban vagyok, külföldön, ahol kötelező pcr tesztet végeznek a reptéren.

És ki vette tőlem a mintát?! Hát perszehogy Ő. Igazából már meg sem lepődtünk, de azóta minden nap beszélünk.

Egyre szerelmesebb vagyok, de sajnálom a barátnőmet mert tényleg régen együtt vagyunk