Van asperes beteg, akinek sikerült feldolgozni egy "megcsalást?

> Legalább is a helyzetre való tekintettel meggyőződésünk, és belelatjuk a dolgokat, amik lehet nincsenek is.

Ez a mondat így értelmetlen.

Teljesen lényegtelen, milyen betegnek hiszed magad, mivel ez nem függ attól, hogy érzed magad. Az, hogy hogy érzed magad, kizárólag azon múlik, hogy képes vagy e tovább engedni az érzéseidet, gondolataidat. Az, hogy elég tudatos vagy e ahhoz, hogy tovább enged a fájdalmaidat, semmi köze ahhoz, milyen élethelyzetben vagy, milyen az egészségi állapotod, vagy milyenek az anyagi körülményeid.

Számodra semmivel sem nehezebb felülkerekedni a fájdalmaidon, mint bárki másnak, aki nem hiszi magáról, hogy beteg.

"Ha ismerned a gond eredetét, értené d"

Vedd észre, mennyire ragadsz a fájdalomhoz, és ahhoz az identitáshoz, hogy beteg vagy. Ha nem ragaszkodnál a fájdalomhoz, akkor nem is létezne a kérdésed. Itt tehát nem az állítólagos betegséged, nem a megcsalás a "probléma", hanem hogy ragaszkodsz a fájdalomhoz.

Megpróbálok haszbosat is írni.

Jó időben észre vetted. Keress meg minden érzést, tényt, és álláspontot, a párod személyiségében, ami arra mutat, hogy nem lesz baj.

Beszélgessetek sokat, rengeteget. Nem csak erről, magatokról, morális és elvi dolgokról, az élet különböző szintjeiről.

Meditálj sokat arra, hogy hogyan tehetnéd jobbá a kapcsolatot, hogy miért is lásd s érezd ezt csak egy betegségnek magadban, aminek majdnem 100%ka alaptalan, és hogy az életed egyedül is, önmagában is fejlődésteli, brilliáns, jó.