Hogy lehet feldolgozni ha megcsalnak?

Szar. Sok idő, meg vki vigasztalonak szerintem kellene. Ezek nélkül nehéz

Angliában egy hentes rajtakapta a feleségét egy idegen férfival. Azonban neki sikerült rövid időn belül feldolgoznia...

Ne rágódj ezen feleslegesen, mert vagy magadat teszed vele tönkre, vagy a kapcsolatot. Ha megcsalnak akkor az az alak annyit is ér, tovább kell állni.

Ennél sokkal nehezebb dolgokat is fel lehet dolgozni, de ha sose teszed ki magad csalódásnak, akkor sose tudsz megerősödni. Fáj a megcsalás, persze, de messze nem minősül traumának. Rettegni tök felesleges, úgysincs felette semmilyen hatalmad, csak tönkreteszed vele saját magad és a kapcsolatod is.

Velem olyan volt, hogy kb egyszerre tudtam meg, hogy megcsalt egy vadidegen lánnyal (elvileg "csak" csók volt) és hogy mondhatni az összes exének & régi barik extrákkal kapcsolatának írogatott. Velük beszélte meg a MI kapcsolatunk problémáit (legminimálisabb dolgok durván eltúlozva elmesélve), úgy hogy azok a nők engem nem is ismertek és nekem soha nem beszélt ezekről a problémáiról, ráadásul mindegyiknél próbálkozott egy meghitt kettesben iszogatós este megvalósításához. Volt akivel titokban elmentek egyet inni, elvileg ott nem is történt semmi, de nekem azt hazudta akkor hogy hazautazik (mondjuk azt tette, csak későbbi vonattal ment mint mondta és én pont dolgoztam, tehát nem voltam útban) és elvileg találkoztak volna még, ha nem tudom akkor ezt meg. Az idegen lányt ő mondta el, de teljesen máshogy adta elő a történteket, szinte az volt a lényeg, hogy a lány hibája az egész... ordított róla, hogy igazából csak azért vallja be mert félt hogy valamelyik haverja részegen elkotyogja, de úgy mesélte az egészet, hogy ő az áldozat. Persze később felvette azzal a lánnyal a kapcsolatot a neten 2 helyen is, "szándékok nélkül". Regényt tudnék írni erről a dologról, de próbálok inkább a te kérdésedre válaszolni: ezeket bazi nehezen dolgoztam/zom fel, mert csak azon tudtam gondolkodni, hogy tuti én vagyok a hibás, tuti oka van annak, hogy ezeket egyszerre kapom meg... A hálátlanság a legrosszabb, mert annyi mindent tettem bele a kapcsolatba, úgy alakítottam a dolgaimat hogy neki jó legyen, mégis kiderült a végén, hogy egy patkány, aki a kész tényeket is képes volt magabiztosan tagadni. Borzalmas érzés megtudni, hogy aki élete értelmének hív alvás előtt, az közben aktívan tartja a kapcsolatot mindenkivel, akivel soha nem csak barátok voltak és meggyőződése, hogy ezzel nincs semmi gond (na de ha fordítva lenne... :D). A lehető legjobb, amit ilyen szituban tenni lehet, hogy már az első alkalommal véget kell vetni a kapcsolatnak, nem úgy, ahogy én tettem, mert saját magamnak ártottam azzal, hogy csak a sokadik után mondtam azt hogy adios. Sokat dolgoztam és igyekeztem minden szabadidőmben valami mást csinálni, hogy ne legyen energiám erre gondolni.