Haldokló nemi élet a házasságban? Merre tovább?

A párommal 7 éve vagyunk együtt. Eleinte minden jól ment, majd kb 1 év után elkezdett megzuhanni a nemi életünk, a heti 3-4 alkalomról lecsökkent 1-2-re, majd tovább, lett havi max 1.

Eleinte megijedtem, leültem vele nyugodtan megbeszélni, mi a gond, de azt mondta semmi.

Amikor már havonta egyszer közeledett, komolyabban kezdtem aggódni, kipróbáltam mindent amit lehet. De persze semmi nem használt. A végén már öszevesztem vele, akkor az volt a baj, hogy nyomást fejtek ki rá, ami őt frusztrálja.

(a volt barátnőjével pont fordítva volt, pedig az úgy kezelte őt mint egy idiótát...)

Ekkor már rég nem kezdeményeztem, nem is tudtam volna, egyre kevésbé éreztem magam nőnek mellette, depressziós lettem, tudat alatt direkt ütögettem, sértegettem, pl ha fáradt volt.

Most néhány hete megtört a jég, a párom elkezdett többet kezdeményezni, hetente többször is, én viszont átestem a másik oldalra, már én nem akartam legbelül, de megtettem, mert féltem, hogy máskülönben megint kezdődik..

Úgy éreztem magam mint egy prosti aki csak azért tesz a másik kedvére hogy az máskor is visszajöjjön....

Régen színes nemi életem volt, nem azt mondom hogy bárkivel, bármikor, nem volt sok partnerem de felfedeztem a nőiességem, tudtam, mi a jó nekem és persze a másiknak. Azt hittem.

Most már nem tudom, kinek mi a jó, megzavarodtam, mint vasorrú bába a mágneses viharban :D

Ezeket egyébként elmondtam neki is és egy szakembernek.

Ismét eltűnt a szikra, a szeretet megvan de a nemiség ismét foszladozik...

Van ebből kiút még??

29N, 31F