Nagyon sokan miért esküvő után kezdenek el ismerkedni? Probléma lent.

Ilyen buta embereket nem ismerek.

ELküldeném, váljon el és kész.

Egy kirakat világban rengeteg a felszínes ember. Mi kell a nőnek? Egy pasi, akivel lehet díszelegni. Mi kell egy pasinak? Egy nő, akivel lehet díszelegni és szexelni, úgy, amikor és akárhol.

Nos, ebből mi következik?

Vannak a csajok és a pasik, és vannak a nők és a férfiak... Én pl. szeretek fotó nélkül ismerkedni, nem érdekel egyelőre hogyan néz ki a másik. Ha nem tudunk miről beszélgetni, nincs semmi közös, akkor ne zavarjon már be az, hogy jajjj de jól néz ki, lemegyek hídba csak azért, hogy összejöjjön egy randi. Persze körvonalakban leírhatjuk a külsőnket. Ha viszont már megismerkedtünk, és érezzük a közös frekvenciát, a külső már nem nyom akkorát a latba, mint a jelenlegi párkeresők húspiacain.

Ha valaki ismerkedni akar, akkot ezt tanácsolom neki, jóval kisebb a kudarc lehetőssége. Ha meg nem jövünk be egymásnak, szereztünk egy jó ismerőst. Végül is szinte nincs vesztenivaló. Annyira nevetséges dolog ez a fénykép alapján elmenni randizni dolog. Marha kínos amikor egy bunkóval, vagy egy teljesen más világban élő emberrel kell eltölteni akár 5 percet is.

Néha úgy érzem az emberi kapcsolatok furcsán fordulnak ki önmagukból. Elgondolkodtató, hogy valaki jobban fél felmondani egy jegyességet, ami tulajdonképpen semmiféle elkötelezettséget nem jelent, ellenben a válás már jogilag is vonja maga után a következményeket, felelősséggel, vagyonmegosztással, uram bocsá gyerek "megosztással" jár. Jobb az út fordulónál még nemet mondani, mint gyávaságból rálépni.

Nem tudom én érzékelem e továbbá az emberi párkapcsolatoknál a környezetemben a zűrzavart, ami tagadhatatlan korábban is volt, de gyerekkoromból nem emlékszem ennyi válásra, jól lehet, ugyanannyi volt a rossz házasság, csak nem váltak. Az azonban lényeges, hogy az emberi vélemény mindig is fügött a kor szokásaitól, és most valahogy én sem csodálkozom, ha valakik elválnak, Hja, ők is? Ez viszont nem egy jó irány.